Nyugat-európai
társaikhoz képest rendkívül hosszú ideig, 12 évig kell iskolába járniuk
a magyar diákoknak: a tankötelezettség már 18 éves korig tart. Az
érintett korosztály még csak 16-17 éves, de hat százalékuk már eltűnt az
oktatási rendszerből. (Forrás: Népszabadság)

Nándi 17 éves lesz júniusban, 9. osztályos, már
másodszor. Egy alapítványi iskola esti tagozatán tanul; ez már az ötödik
iskolája. Önkormányzati, alapítványi és egyházi iskolákat egyaránt
megjárt, mindenhonnan azért tanácsolták el, mert nem járt be az órákra,
vagy ha igen, beszólásaival, viselkedésével zavarta a tanítást. Még egy
évig, 18 éves koráig köteles iskolába járni; addig az iskola sem válhat
meg tőle anélkül, hogy máshol helyet ne találna neki.

A közoktatási törvény 1995-ös módosítása 16-ról 18
éves korra emelte a tankötelezettséget. Magyarországon így európai
viszonylatban kiemelkedően hosszú ideig tart a tankötelezettség,
összesen 12 évig. Ilyen hosszú ideig csupán Belgiumban, Hollandiában és
Németországban kell iskolába járniuk a diákoknak. Norvégiában és
Franciaországban 10, Ausztriában, az Egyesült Királyságban,
Finnországban, Görögországban, Svédországban, Portugáliában Svájcban
csak 9, Olaszországban pedig csupán 8 évig tart a
tankötelezettség.

Az iskolába
járásra azonban nem mindenkit könnyű rávenni. – Egy kétméteres, 17 éves
fiút nem lehet erőszakkal bekísérni a tanterembe – mondja Erzsébet, a
Nándival hivatalból foglalkozó gyermekjóléti szolgálat munkatársa. – A
fiú alig vesz részt az órákon, emiatt a jegyző időnként bírságot ró az
édesanyára, aki ezt befizeti, majd minden marad a régiben. Nándinak
tulajdonképpen nem is a fejével van baj, hanem a magatartásával, nem
érdekli az iskola. Az iskola pedig ezzel nem tud mit kezdeni – mutat rá
Erzsébet, akinek nem Nándi az egyetlen ilyen „ügye”. Zsuzsi például 16
éves, de már harmadszor ismétli a 6. osztályt. Ő sem jár be az órákra –
„fiúzik”.

Az iskolák egyre
látványosabban nem tudnak mit kezdeni a megváltozott öszszetételű
diáksággal; azzal, hogy azok is iskolába járnak, akik problémás
viselkedése eddig az iskola falain kívül jelentkezett. Sorra érkeznek a
hírek a tiszteletlen, a tanulás iránt nem érdeklődő, agresszív, durvább
esetben tanárverő diákokról, és a tehetetlenül álló pedagógusokról. A 18
éves korig tartó tankötelezettség a hírekben leginkább akadályként
jelenik meg.

Az elmúlt évtizedek
oktatási expanziójának következtében ma már gyakorlatilag mindenki
iskolába jár, és egyre hosszabb ideig. A tananyag, a pedagógiai kultúra
azonban nem igazodik a megváltozott összetételű, heterogén diáksághoz.
Mint Halász Gábor, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos
tanácsadója rámutat: a Nemzeti alaptanterv közös követelményeket állapít
meg a 9-12. évfolyam számára, függetlenül attól, hogy gimnáziumról,
szakközépiskoláról vagy szakiskoláról van-e szó. Vagyis: egy homogén
összetételű diáksággal számol. Márpedig erről szó
sincs.

A szakiskolákba elsősorban a
hátrányos helyzetű, rossz családi körülmények közül érkező, többségében
roma diákok kerülnek, akik a korábbi sorozatos kudarcok miatt
motiválatlanok a tanulás iránt. A szakiskolát ráadásul a diákok nagy
része kényszerből választja: teljesítményük máshová már nem lenne
megfelelő, a tankötelezettség miatt azonban kénytelenek iskolába járni –
mutat rá az Oktatási Kerekasztal által összeállított Zöld könyvben
megjelent tanulmányában Liskó Ilona, tavaly elhunyt
oktatáskutató.

A szakiskolai tanulók
háromnegyede mind az olvasás-szövegértés, mind a matematika terén a
legalacsonyabb szinten áll; vagyis lényegében funkcionális analfabéta. A
szakképzésben tanító pedagógusok nem is nagyon látják értelmét a 18
éves korig tartó tankötelezettségnek. A Pedagógusok Szakszervezete
fővárosi szakoktatási tagozata nemrégiben kezdeményezte is a
tankötelezettség 16 évre történő visszaállítását, ám az oktatási tárca
ezt nem támogatja. A szakszervezet azt is szeretné, ha visszaállítanák a
hagyományos, 3 éves szakmunkásképzést, vagy ha legalább a gyakorlati
oktatás megkezdődhetne már 14 éves korban az iskolai tanműhelyekben.
Erre most csak 16 éves kortól, a 11. osztálytól van lehetőség. –
Csakhogy ezek a diákok a szakma miatt jönnek a szakiskolába, nem
érdeklik őket a könyvek, így már a 9-10. osztályban otthagyják az
iskolát – mondja Jurcsó Istvánné, a tagozat vezetője.