Mediciek Budapesten - Történelemtanárok Egylete

Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Mediciek Budapesten
2008. január 24. csütörtök, 0:00

Reneszánsz év: csütörtöktől látható A Mediciek fénykora – élet és művészet a reneszánsz Firenzében című kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. A Mediciek fénykora – élet és művészet a reneszánsz Firenzében című kiállítást szerdán bemutatták a sajtó képviselőinek a budapesti Szépművészeti Múzeumban. A csütörtöktől látogatható tárlat a Reneszánsz Év első nagyszabású eseménye – mondta Hiller István oktatási és kulturális miniszter. Hozzátette: az olasz múzeumok olyan, minden várakozást felülmúló kiállítási anyagot állítottak össze és adtak kölcsön, amelynek darabjai Itálián kívül még nem szerepeltek együtt. „Uniós forrásból az elkövetkező két és fél évben 3,5 milliárd forintot fogunk a Szépművészeti Múzeum rendelkezésére bocsátani, ami a még inkább látogatóbarát múzeum, egy közönségközpont létrehozását segíti majd” – jelentette be a miniszter. A reneszánsz fő művei közül ennyit egy kiállításba rendezni feladat is és élmény is – mondta a Botticelli, Leonardo, Raffaello és Vasari műveit is felvonultató tárlatról Hiller István, megköszönve az olasz kurátorok és közreműködők munkáját, amelynek köszönhetően hatvan olasz gyűjteményből – köztük az Uffizi képtárból – összesen csaknem kétszáz műtárgy érkezett Budapestre. Baán László, a múzeum főigazgatója azt emelte ki, hogy a Szépművészeti Múzeumban május 18-áig látható tárlat ilyen formában sehol máshol a világon nem fog szerepelni. A pratói dómból érkezett, Donatello által készített szószék előtti talpazat például egyenesen a restauráló műhelyből érkezett Budapestre, és Magyarországról a dómba kerül vissza. Annamaria Giusti, a tárlat egyik kurátora elmondta, hogy a kiállítást két részre osztották: az első, XIV. századi korszak a művészetet hatalmas összegekkel támogató firenzei bankárcsalád, a Mediciek kezdeti idejét mutatja be utazási csekkek, korabeli hitelkártyák és pénzek segítségével. A korszakból emellett szőtt alkotások, régi firenzei térképek, fából készült makettek, és gazdag paloták berendési elemei kaptak helyet. A XV. század a Mediciek fénykora volt, ebből az időszakból azok az alkotások láthatók, amelyeket a család Raffaellótól, Leonardótól vagy Michelangelótól rendelt meg – említett példákat Monica Bietti, a tárlat másik olasz kurátora. A tárlaton szerepelnek festmények a reneszánsz és a manierizmus olyan nagyságaitól, mint Fra Angelico, Andrea del Castagno, Domenico Ghirlandaio, Filippino Lippi, Sandro Botticelli, Andrea Mantegna, Jacopo Pontormo, Agnolo Bronzino és Giorgio Vasari. Láthatóak a Medici-család tagjainak és más neves személyiségeknek portréit abból a korból, amelyben a hírnév és a halandó ember halhatatlanná tételének vágya újra teremtette a képmás műfaját, továbbá szobrok, domborművek márványból, bronzból, terrakottából az ókori művészet nagyságát a szobrászatban újjáélesztő, sőt felülmúlni törekvő hírneves mesterektől (Ghiberti, Donatello, Verrocchio műhelye, Andrea della Robbia, Benvenuto Cellini). A kiállítás figyelemre méltó darabjai a festett kelengyeládák (cassonék), köralakú fatálcák (desco da partók) olyan ábrázolásokkal, amelyek az erényre példát mutató antik történeteket illusztrálnak, vagy Firenze mindennapjaiból idéznek fel jeleneteket, illetve azok a festmények, amelyeken fontos korabeli események riportszerű hűséggel jelennek meg, a ma embere számára átélhetővé téve múltbéli történéseket. Firenze építészetét idézik meg a famodellek is (a firenzei dóm kupolája, a Strozzi palota és más épületek), amelyek az évszázadok óta álló épületek tervezési szakaszaiba adnak betekintést. Gyönyörködhetnek a látogatók kódexek miniatúrákkal díszített lapjaiban, amelyek közül egy Lorenzo il Magnifico, egy pedig Corvin Mátyás király számára készült. Pompás selymeken, falikárpitokon a Mediciek heraldikus jelképei tűnnek fel, de szerepelnek a kiállításon évszázadokat épségben átvészelt ruhák, páncélok is. A bútor- és az ötvösművészet, az üveg- és kerámiaművesség termékei, fa- és kőintarziák, vésett féldrágakövek, kámeák tesznek tanúbizonyságot arról, hogy a vizuális művészet legkülönfélébb ágait miként egyesítette a magas szintű kézművesi kultúra. Udvari ünnepségekhez készült jelmeztervek érzékeltetik a kiállításon, hogy a fényűző ünnepségek milyen nagy szerepet játszottak a korszak udvari kultúrájában. A művek, melyek gyakorta az Alpokon túlról, sőt Afrikából és Ázsiából származnak láttatják, hogy a gyűjtő Mediciek érdeklődése nem állt meg sem városuk, sem Itália határainál. A kiállítás főszervezője és előkészítője: Contemporanea Progetti (Firenze) olasz művészettörtészekkel és műemlékvédelemi szakemberekkel együttműködve. Szépművészeti Múzeum (Forrás: Hírextra, Szépművészeti Múzeum) A tananyag gerincét jelentik azok a művek, amelyek e kiállításon láthatóak – mondta Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Szépművészeti Múzeumban „A Mediciek fénykora – élet és művészet a reneszánsz Firenzében” című kiállítás ünnepélyes megnyitóján. A miniszter szerint „Reneszánsz főművek érkeztek Magyarországra”. „»Palle, palle!« Azaz: »Labdák, labdák!« Aki a Medicieket szerette és szereti, már a 14-15. században ezt kiabálta” – kezdte beszédét Hiller István, majd hozzátette, hogy a Medici-család hívei, ha örömüket vagy bánatukat akarták kifejezni, Firenze közepén megállva sohasem azt kiáltották, „Kormányzó!”, vagy akiknek épp a nevét kellett volna, hanem azt: „Labdák, labdák!”. A Mediciek ősi címere ugyanis orvosi labdacsokat ábrázol, így a név helyett a címerrel utaltak a Medici-családra. „Annyira sokat mond ez a reneszánszról: nem egyszerűen csak kimond valamint, hanem érzékeltet, jelképez” – jegyezte meg a miniszter. A miniszter beszédében kitért arra is: a Medici-tárlat látogatóinak a tankönyvekből ismerős lehet majd itt egy-egy alkotás, hiszen olyan főművek érkeztek Budapestre, amelyek a világon mindenhol a reneszánszról szóló tananyag részét képezik. „Csodálatos érzés, hogy a kiállítás egyik sarkában Mantegna, a másikban Brunelleschi alkotásait, ha felemelem a fejem Leonardo, ha pedig oldalra fordítom, akkor Michelangelo műveit pillanthatom meg. Ha majd bemennek ezekbe a termekbe, csak az a kérdés, melyiket válasszák elsőnek. A reneszánsz soha sehol nem volt egyszínű, hanem sokrétű és sokoldalú volt. Ezt próbálja bemutatni ez a nagyszerű tárlat.” – tette hozzá a miniszter. (Forrás: TTE-OKM)
Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít! Vissza

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Szabó Magdi-plakett

A 2024. évi díjazott: Bán Éva

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Galéria

Rákóczi-lovastúra

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója