Prezentáció a történelemórán. A digitális kultúra elterjedésével és a számítógépezési szokások változásával egyre nagyobb az igény (és a nyomás) arra, hogy a modern technológiát a történelemórákon is alkalmazzuk. A számítógépet nagyon sokoldalúan használhatjuk fel filmek, filmrészletek levetítésétől kezdve az online játékokig (pl. Honfoglaló). Diákjaink számítógépek, okostelefonok, okostelevíziók mellett élnek, mi, tanárok pedig gyakran csak „bevándorlók” vagyunk a „digitális bennszülöttek” világában. Éppen ezért érdemes egy kicsit megismerkedni néhány hasznos eszközzel és programmal.

A prezentáció (PowerPoint, avagy Póverpojnt)

A pedagógusok által leggyakrabban használt program a PowerPoint. Nagyon sokan ismerik és használják, hiszen nemcsak szöveget, hanem képeket, filmrészleteket, hangzó anyagot is tud kezelni. Ettől azonban még egyáltalán nem biztos, hogy a végeredmény élvezhető lesz. Mi a jó prezentáció titka?

1. Az első kérdések

A munka megkezdése előtt el kell döntenünk, mi a célunk a prezentációval: egy hétköznapi órán szeretnénk bemutatni saját diákjainknak, vagy inkább közkinccsé szeretnénk tenni, hogy mások is megnézhessék? Az első esetben inkább illusztrációként használjuk, a második esetben viszont minket is helyettesít, ezért sokkal „bőbeszédűbb” lesz.

2. Prezentáció a tanórán

a)    A prezentáció szövege
A szöveg legyen minél egyszerűbb és lényegre törőbb. Legjobb, ha csak vázlat kerül a diára felsorolásokkal, a folyamatokat jelölő nyilakkal, közérthető rövidítésekkel. Ha a szövegdobozban lévő felsorolás egészét kijelöljük, és jobb egérgombbal kattintva egyéni animációként hozzárendeljük a hatások között megtalálható „megjelenítés” parancsot, az egyes vázlatpontok egymás után (például kattintásra) fognak megjelenni, és nem áll fenn az a veszély, hogy a diákok a szöveget olvasgatják és nem is figyelnek arra, mit magyarázunk. Megtehetjük, hogy elmondjuk az információt és csak utána jelenítjük meg a szöveget – ez esetben minden feltűnés nélkül megtaníthatjuk diákjainkat a vázlatírásra.

Fontos a megfelelő betűméret: 28 pontos betűknél kisebbeket semmiképpen ne használjunk, de ha megtehetjük, inkább 32 pontos betűkkel írjunk, hogy a hátsó padokban ülők is el tudják olvasni. A betűtípus megválasztása is fontos; ha nem a saját gépünket használjuk a kivetítéshez, inkább mondjunk le a különlegesebb betűtípusokról, mert ha azok éppen nincsenek feltelepítve a kivetítőhöz csatlakoztatott gépre, bizony kellemetlen meglepetések érhetnek. A betűszín kiválasztásakor is az olvashatóság legyen az elsődleges szempont: a legtöbb ember az aránylag világos háttéren megjelenő sötétebb betűket olvassa szívesen. Egyes szavak vagy mondatok kiemeléséhez természetesen használhatunk eltérő betűszínt, de ne vigyük túlzásba, mert a túlságosan tarka szöveg elvonja hallgatóságunk figyelmét.

b)    Képek
A képek kiválasztásakor figyeljünk arra, hogy jó minőségű, legalább közepes felbontású képeket használjunk. Ha kis képet nagyítunk fel, az a nagy kivetítőn esetleg homályossá válhat. A munka befejezésekor mindenképpen hasznos a „kép formázása” ablaknál megtalálható tömörítéssel élnünk, mert a túlságosan nagy méretű ppt fájlokat a lassabb gépek esetleg nem tudják kezelni.

c)    Hangfájlok és videók
A bátrabbak próbálkozhatnak vele, de nagyon oda kell figyelni, hogy ha nem a saját gépünk van a kivetítőhöz csatlakoztatva, akkor a ppt fájl átmásolása önmagában kevés lehet. Az eredeti médiafájlnak is ott kell lennie, különben a videó helyett csak a sötét képernyőt fogjuk látni. Ez még akkor is megtörténhet, ha felmásoltuk a másik gépre a videófájlt, tehát sokkal kisebb kockázattal jár, ha az ilyen jellegű illusztrációt inkább külön játsszuk le, a megfelelő program segítségével.

d)    Animációk
Mindenki számára nagy öröm, amikor először bukkan rá az animációkra. Viszont ha már jól kijátszottuk magunkat, akkor felejtsük is el őket, hiszen sokat ront egy prezentáción és az óra komolyságán, ha a képernyőn egyszer csak beugrál egy festmény, vagy egy fénykép háromszor megpördül maga körül, és csak aztán foglalja el végső helyet.

e)    A háttér
Sok prezentáció élvezhetetlen a nem megfelelő háttér miatt. A képek nagyon szépek, de háttérnek csak fakó változatban jók, hiszen az élénkebb színű képekre írt szöveg lényegében olvashatatlanná válik. A képeket tartsuk meg igazi illusztrációnak, háttérnek pedig válasszunk valamilyen semleges pasztellszínt.

f)    Az utolsó dia
A szokásos „Köszönöm :)” felirat helyett sokkal hasznosabb, ha inkább a felhasznált irodalmat, a képek és idézetet lelőhelyét vagy az ajánlott szakkönyveket soroljuk fel. Ezt a diákoktól is várjuk el, és természetesen magyarázzuk el nekik, hogy mi a plágium.

g)    Az utolsó lépések
Ha elkészültünk a diasorozattal, feltétlenül próbáljuk ki, főleg, ha korábban még nem használtunk PowerPoint prezentációt az órán. Így az is kiderül, ha túl hosszú a bemutatónk, márpedig fontos, hogy beleférjünk a tanóra keretébe. A helyszínen is vetítsük le a diasorozatot, mert így időben kiderülhet, ha túl erős színű a háttér, nem jeleneik meg rendesen a betűtípus vagy egy-egy kép túlságosan homályos.

3. Az internetre feltöltött prezentáció

Amennyiben az internetre szeretnénk feltölteni a prezentációt, tudjuk, hogy művünk bizony „saját életre” fog kelni, éppen ezért nagyon fontos, hogy pontosan és szabatosan fogalmazzunk. Ha a diasort saját diákjainknak készítjük, akkor nyilván ismerjük a célközönséget és figyelembe tudjuk venni háttértudásukat, tudjuk, mi az, ami elhangzott korábbi órákon, és mi az, ami nem. Idegenek (kollégák, laikus érdeklődők, más diákok) számára ez már nem olyan egyértelmű, tehát ebben az esetben különösen oda kell figyelni, hogy mit mennyire fejtünk ki. Egybefüggő szöveget egyik esetben sem érdemes írni, ilyen célra alkalmasabb egy egyszerű szövegfájl.
A megjelenésre ez esetben is nagy gondot kell fordítani, figyelembe véve a monitor sajátosságait is. A betűméret az előző változathoz képest lehet valamivel kisebb, de ügyeljünk az olvashatóságra. Ha az előzőekben leírtakat itt is észben tartjuk, kiváló prezentációt készíthetünk, mások nagy örömére.

4. A diákok prezentációi

A PowerPoint prezentációt nem csak mi, tanárok használjuk szívesen, hanem a gyerekek is. Nagyon fontos, hogy mielőtt nekilátnak, legyenek tisztában a program használatával, valamint a prezentációkészítés legfontosabb szabályaival és buktatóival. Egy diák számára nagyon nagy kudarcélmény lehet, ha látja, hogy hiába készült napokon át a prezentációval, nem tudja lekötni diáktársai figyelmét. Ne tegyük ki ennek őket, ha lehet.

5. A PowerPoint rendhagyóbb felhasználási lehetőségei

a) Vázlatírás tanításához

• Hiányos vázlat kiegészítése (pármunkában vagy három-négy fős kis csoportokban)
  • Tanítványaink látják a képeket és a vázlatpontokat, de az egyes diák címe hiányzik, azokat nekik kell megadniuk. Több megoldás is lehetséges. Meg kell tudni magyarázniuk, miért az adott címet választották. Az osztály eltérő változatai közül szavazással választhatjuk ki a legjobbat.
  • A diákoknak hiányzó adatokkal kell kiegészíteniük a prezentációt.  Ezek lehetnek a kerettantervi követelmények, illetve a témakör általunk fontosnak tartott kulcsfogalmai, évszámai stb. Azt is megtehetjük, hogy egy-egy diához rövid, egybefüggő szöveget (tankönyvi szöveg, történelmi folyóirat cikkrészlete, enciklopédia szócikke, történelmi tanulmány részlete stb.) mellékelünk, amelynek alapján a diákok ki tudják egészíteni a vázlatot. Az utóbbi feladattal segíthetünk nekik megtanulni, hogyan emeljék ki egy szövegből a lényeget.
  • A diákok megkapják a vázlatot, amelyhez nekik kell képeket, ábrákat, táblázatokat, térképeket keresniük. Itt fel kell hívni a figyelmüket a szerzői jogok tiszteletben tartására; javasolhatjuk nekik, hogy olyan vizuális elemeket használjanak, amelyek szabadon felhasználhatók.
  • Egy-egy témakör összefoglalásakor, rendszerezésekor (vagy akár számonkéréskor) úgy is kiadhatjuk a diasort, hogy csak az egyes diák alcímét és/vagy a képeket, ábrákat stb. helyezzük el benne. A diákok feladata, hogy a vázlatpontokat megalkossák.

b) Hibajavítás

Az ilyen feladatokkal megtudhatjuk, hogy a tanulók képesek-e a megszerzett elméleti tudást a gyakorlatban is alkalmazni. Készítsük el a prezentációt, majd helyezzünk el benne hibákat; ezek lehetnek ténybeli vagy helyesírási hibák, rosszul megválasztott képek, nem odaillő térkép stb. Ha otthoni feladatnak adjuk ki a „lektorálást”, mindenképpen mondjuk meg, hány hiba van. Órai keretben érdemes versenyt rendezni: adott idő alatt ki hány hibát talál meg.

c) A PowerPointot természetesen arra is felhasználhatjuk, amiért eredetileg megszületett: diasorok levetítésére. Az összefoglaló órákat képfelismeréssel is gazdagíthatjuk.

d) Az otthoni gépnél vagy a számítógépes teremben végrehajtható feladat lehet, hogy egy jól bevált diasorunk képeit összekeverjük. A diákok feladata az, hogy rekonstruálják az eredeti prezentációt.

e) A diákoknak nemcsak a vázlatok elkészítése, hanem értelmezése is nehéz lehet. Ez utóbbit gyakoroltathatjuk úgy, hogy a diákoknak egy új anyaghoz készített vázlatot vetítünk le. A feladatuk az, hogy az általuk kevéssé ismert témáról összefüggő szöveget alkossanak szóban vagy írásban.

A prezentációk elkészítésére természetesen más lehetőségek is vannak. Egyre többen ismerik és használják a Prezit, amely flash alapú online program. Segítségével egy nagy virtuális „vásznat” rendezhetünk be az általunk kiválasztott elemekkel. Ingyenes változatával készített prezentációinkat bárki láthatja a felhasználók közül, de cserébe mi is sok hasznos dolgot találhatunk. Segítséget jelenthet, hogy elkészült már a Prezi magyar felülete is.

Az interneten közösen elkészítendő prezentáció kiváló lehetőséget teremt a kooperatív csoportmunkára. Erre a célra lehet használni pl. a Google felhő alapú szolgáltatását is: a link ismeretében bárki bekapcsolódhat a közös munkába, azaz egy kijelölt diákcsoport együtt készítheti el egy prezentációt adott témában. A diákok figyelmét érdemes felhívni arra, hogy a program minden egyes változtatást elment, azaz meg tudjuk nézni, ki (és mivel) járult hozzá az előadás elkészítéséhez (ezt a prezentáció értékelésénél vegyük is figyelembe). A közös online munka általában tetszik a diákoknak, bár eleinte némi rémületet okozhat, ha hirtelen szavak tűnnek el a képernyőről vagy váratlanul felbukkan egy kép. Munka közben viszont tudnak csevegni egymással, azaz a felmerült problémákat rögtön meg is beszélhetik, és ki is javíthatják egymás tévedéseit. Az első közös munkánál érdemes a tanárnak is beavatkozni, ha a helyzet megkívánja: ennek az előnye az, hogy ki tudjuk javítani a súlyosabb hibákat, félreértéseket, illetve jelezhetjük, mit lenne még érdemes beleírni a prezentációba.

A PowerPointon túl

A prezentációkon kívül más számítógépes programok és alkalmazások is hasznosak lehetnek. Az offline, azaz a gépre telepített programok közül megemlíthetjük a Microsoft Publishert, amelynek segítségével kiadványokat, például újságokat, meghívókat, étlapokat, szórólapokat, röplapokat stb. lehet készíteni. A történelemórákon is lehet ezeknek helyük; diákjaim készítettek már Azték Hírmondót, amelyben a felfedezők és felfedezettek nyilatkoztak az eseményekről, kortesbeszédeket tettek közzé, sőt apróhirdetéseket is lehetett olvasni. Az étlapokkal kiválóan be lehet mutatni az étkezési szokásokat, az ételek fantázianevei a korszak nagy alakjait örökíthetik meg. Röplapok segítségével megtaníthatjuk diákjainkat érvelni, de megmutathatjuk a képek és a szimbólumok fontos szerepét is.
Az interneten számos kiváló programot lehet találni, amelyek nagyon hasznosak lehetnek (pl. a térképszerkesztő programok), de az igazán jó minőségűek sajnos pénzbe kerülnek. Az itthon elterjedt interaktív táblákhoz azonban már számos kiadó és kolléga készít különféle anyagokat, amelyek között találhatunk ismeretterjesztő bemutatókat, interaktív ábrákat, sőt interaktív feladatokat is.
Az online programok tekintetében hatalmas a választék, amely szinte napról napra bővül. Nagyon hasznos például a www.wikispaces.com oldala, ahol weblapokat (wikiket) lehet közösen szerkeszteni. A felület angol nyelvű, de kis nyelvtudással és némi kreativitással igen jól használható. A rendszert nagyon sokan ismerik, így lehetőséget teremthet arra, hogy diákjaink ne csak egymással, hanem más iskolák, más városok, sőt más országok fiataljaival is együttműködhessenek. A www.etwinnings.com és a www.epals.com oldalakon tanárok regisztrálhatnak és kereshetnek közös projektkészítésre vállalkozó kollégákat szerte a világon.
Ezzel azonban már áttértünk a Web 2.0, azaz a felhasználók általi közös szerkesztési munkák és a megosztások világába, amely már nem ennek az írásnak a témája.

Óravázlat (.pdf 0,55 Mb) (közös táblázat a tevékenységekhez)

Tevékenység (.pdf 1,9 Mb)

Ajánlott képek (.pdf 1,9 Mb) (Forrás: Wikipédia, szabadon felhasználható képek)