Szükség
van-e egyáltalán lexikális tudásra korunk információs társadalmában,
hiszen minden megtalálható az interneten?
(Forrás:
Népszabadság)

Ha egy adatnak,
ténynek kellett utána nézni, néhány éve lexikonokban kellett kutatni, ma
viszont a legtöbben a számítógép elé ülnek, ha meg akarnak tudni
valamit. Szükség van-e egyáltalán lexikális tudásra korunk információs
társadalmában, hiszen minden megtalálható az
interneten?

Halász Gábor, az Országos Közoktatási Intézet főigazgatója
szerint a lexikális tudás tényszerű ismeretekre való emlékezést jelent,
szemben a tudás más, a gyakorlati problémamegoldáshoz szükséges
formáival. Napjainkban az ismeretek mennyisége annyira megnőtt, hogy
átfogó lexikális tudás elsajátítására senki sem képes. – Az oktatás
célja ma már elsősorban megtanítani a diákoknak, hogyha valamilyen
információra van szükségük hol és milyen módon keressék rá a választ.
Erre jó lehetőség például az internet – tette hozzá.

Arra a kérdésre, mi tartozik a lexikális tudásba, nem
lehet válaszolni, a kérdés az, hogy adott helyzetben mi számít releváns
és fontos ténynek, de ez helyzetenként változó. Halász Gábor szerint az
emlékezetet és a lexikális tudást lehet fejleszteni, de nem bölcs dolog
ebbe fektetni az energiánkat.

A
lexikális tudás nem azonos a műveltséggel, bár a kettő összefügg. A
műveltség fogalma átalakulóban van. – A hagyományos értelemben vett
műveltség megszerzése mellett, a közoktatásban előtérbe kerül a
mindennapi életben való boldoguláshoz szükséges ismeretek bővítése.
Ezért a műveltség és kompetencia – mint például a kommunikációs készség
vagy tanulási képesség – fejlesztése csaknem azonos rangú – mondta
Halász Gábor. A műveltségnek, csakúgy, mint a kompetenciának különféle
fokozatai vannak, gondoljunk csak az idegen nyelv tanulása kapcsán az
alap-, közép, illetve felsőfokra. Az, hogy valaki alapfokon vagy
felsőfokon beszél valamilyen nyelven öt mondatból kiderülhet. De mi a
helyzet az alapműveltséggel? Mi tartozik bele? -Az alapműveltség
tartalma társadalmi megegyezésből fakad – ami természetesen kultúránként
eltérő lehet – és nemcsak az ismeretek tartoznak bele, hanem a
kompetenciák is – tájékoztatott Halász Gábor. Az, hogy manapság ki
számít műveltnek vagy műveletlennek, mérhető.

A hagyományos műveltség mérésének feltétele, hogy
legyen közmegegyezés arról, mi számít bele a műveltségbe. – Ez a
közmegegyezés nálunk még hiányzik. Ezt takarják többek között a nemzeti
alaptanterv körüli viták is. A mai alaptanterv abszolút korszerű
műveltségképet tartalmaz, de nem mondanám, hogy ezzel mindenki egyet ért
– vélekedett Halász Gábor. – A kompetenciák mérése már nehezebb, mert
bonyolultabb mérőeszközt igényel. A modern mérőeszközök életszerű
problémahelyzeteket próbálnak reprodukálni, így mérhető a tudás
alkalmazására való képesség.

Az
intelligencia fogalma könnyen összetéveszthető a műveltséggel. A kettő
együtt jár, de nem azonos. – Az intelligencia egységesen elfogadott
meghatározása még nem született meg, bár már több konferenciát is
összehívtak a szó definiálása érdekében – közölte Rigó Péter, a Mensa
HungarIQa felügyelő pszichológusa. Hozzátette: a legközkeletűbb
megfogalmazás szerint az intelligencia az, amit az intelligenciatesztek
mérnek.

Az intelligencia egyfajta
értelmezési, helyzetfelismerési képesség, a megfelelő viselkedés
megválasztásának a képessége. Mivel globális képességről van szó,
nehezebben tudjuk megmondani, mi az intelligencia, mint megítélni, hogy
milyen az intelligens viselkedés. A józan ítélőképesség, a gyakorlati
érzék, a dönteni tudás, a jó felfogóképesség, a környezethez való
hatékony alkalmazkodás és problémamegoldás mind e fogalomkörbe
sorolhatók.

A magas intelligencia
gyors gondolkodási képességre, gyorsabb mentális sebességre utal. Ezért a
magas intelligenciájú emberek ugyanannyi idő alatt több információt
képesek környezetükből magukba szívni. A pszichológus tájékoztatott: az
intelligens emberek érdeklődőek, kíváncsiak, ebből következik, hogy
idővel műveltté válnak. – Az intelligens ember művelt, de a művelt ember
nem mindig kiemelkedően intelligens. – Az intelligencia 17 éves korunk
után a legállandóbb személyiségvonásunkká válik és nem fejleszthető,
ellentétben a műveltséggel, ami sok olvasással bővíthető – mondta Rigó
Péter.