Magyarországon
nincsenek világos kritériumok arra, milyen alapon minősítenek egy
gyermeket súlyosan, halmozottan fogyatékosnak.
(Forrás:
Index)

A súlyos mozgási és
beszédzavar miatt ezek a gyermekek nem tudják rendesen megoldani az
iskolaérettséget bizonyító IQ-teszteket, holott értelmük teljesen ép
lehet. Akit az illetékes szakértői bizottság felment az iskolába járás
alól, sokszoros hátrányba kerül. A fogyatékosokat képviselő szervezetek
ezért azt szeretnék, hogy ezekre a gyermekekre is vonatkozzon a
tankötelezettség.

A súlyosan,
halmozottan fogyatékos gyermekek esetében a tanulási képességet vizsgáló
szakértői és rehabilitációs bizottságok döntenek arról, alkalmasak-e
arra, hogy gyógypedagógiai iskolába kerüljenek. A súlyosan, halmozottan
fogyatékosokat felmentik a tankötelezettség alól és az úgynevezett
képzési kötelezettség alá esnek. A képzési kötelezetté minősítés
gyakorlata azonban nem egyértelmű. Sem a közoktatási törvény, sem a
vonatkozó miniszteri rendelet, sem az Oktatási Minisztérium hivatalos
közleménye, sem pedig a szakértői és rehabilitációs bizottságok
dokumentumai nem tartalmazzák a minősítésre vonatkozó diagnosztikus
kritériumokat – olvasható a De juRe Aapítvány, a Budapesti Korai
Fejlesztő Központ és a Kézenfogva Alapítvány közös jelentésében.

A szabályozás problematikusságára
mutat rá az a tény, hogy a képzési kötelezettnek minősített gyermekek
egy része ép értelmű. “A mozgáskorlátozottságot és a
beszédképtelenséget egy szakmailag felkészületlen ember is észleli, de
ezeknél a gyermekeknél az értelmi képességek meghatározása szakember
számára is rendkívül nehéz és komplex feladat” – mondja Márkus Eszter,
az ELTE Gyógypedagógiai Főiskolai Karának adjunktusa. Egy felmérés
szerint a képzési kötelezettnek minősített gyermekek 92 százalékban
kommunikációjukban akadályozottak, 71 százalékban mozgáskorlátozottak,
83 százalékban értelmi fogyatékosok. 16 százalékuk azonban ép értelmű.

A súlyosan, halmozottan fogyatékos
gyermekek intelligenciaszintje kapcsán a szakemberek gyakran
bizonytalanok. A hagyományos IQ-teszteket ugyanis nem lehet náluk
alkalmazni. Ezek a gyermekek mozgás- és kommunikációs problémáik miatt
nem tudják megoldani a feladatokat, ez ugyanakkor még nem jelenti
feltétlenül azt, hogy értelmileg súlyosan fogyatékosok lennének –
hangsúlyozza Márkus Eszter. Az eredményeket a szituáció is befolyásolja.
Még egy egészséges kisgyermeknél is gondot okoz, hogy egy bizottság,
egy orvos vagy pszichológus előtt ne jöjjön zavarba. Még inkább érinti
ez azokat a fogyatékos gyerekeket, akik a családtagokon, gondozókon
kívül alig találkoznak „idegen” emberekkel.

A minősítést a földrajzi helyzet, illetve az
egyenetlenül eloszló intézményrendszer is befolyásolhatja. Egy
mozgáskorlátozott, középsúlyos értelmi fogyatékos gyermek Budapesten
bekerülhet olyan speciális általános iskolába, ahol megfelelő nevelést,
oktatást kap, és kortárs közösségbe jár. Ugyanez a gyermek vidéken, ahol
nem épült ki a megfelelő intézményrendszer, kikerül a tankötelezettség
alól. A gyermek ilyenkor legtöbbször otthon marad. Míg a hagyományos
gyógypedagógiai iskolába járó gyermekeknek heti 20-30 óra oktatás és
nevelés jár, a képzési kötelezettnek minősített gyermekekkel csak heti
3-5 órában foglalkoznak, akkor sem mindig megfelelően képzett
szakemberek.

A súlyosan,
halmozottan fogyatékos gyermekeket korábban a „képezhetetlenek” körébe
sorolták. 1993-ban újdonságnak számított, hogy a tankötelezettség
aleseteként létrehozták a „képzési kötelezettség” kategóriáját. Az
Oktatási Minisztérium statisztikái szerint az elmúlt tanévben 2185
gyermek volt képzési kötelezett. Közülük 777-et otthon láttak el,
1408-cal valamilyen szociális intézmény foglalkozott, ezen belül 994-en
bentlakásos intézetben voltak.

Ezek
a gyermekek kiszorulnak a közoktatás rendszeréből. Elválasztva élnek a
kortárs csoporttól, s ennek következtében számos szociális hátrány éri
őket és családjaikat. A fogyatékosokat képviselő szervezetek szerint
ezért sérülnek alapvető emberi jogaik. „Nincs olyan gyermek, akiről
lemondhatunk, aki nem oktatható” – mondja Verdes Tamás, gyógypedagógus, a
Kézenfogva Alapítvány munkatársa. A szervezetek azt szeretnék elérni,
hogy a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek teljes mértékben
bekapcsolódjanak a gyógypedagógiai iskolarendszerbe.

Ehhez fontos lépés lenne, ha eltörölnék a „nem
beiskolázhatók” számára alkotott képzési kötelezettség fogalmát, s ezt a
közel 2200 embert is beemelnék a tankötelezettek körébe. Verdes Tamás
szerint ezek a gyermekek oktathatók, csak alapvetően más módszertan
alapján, mint a többiek. Ők általában nem tudnak ülni az iskolapadban,
számolni és olvasni sokuk egyáltalán nem, vagy csak később tanul meg, de
megfelelő oktatással jelentősen javul az életminőségük – véli a
gyógypedagógus. A jelenlegi törvény lényegileg azt a pedagógiai
pesszimizmust fejezi ki, amely szerint ezekkel a gyermekekkel
“nem lehet eredményt elérni”.

Az Oktatási Minisztériumban elkészült az a tervezet ,
amely a fogyatékosokat képviselő szervezetek kezdeményezésére több
ponton módosítaná a közoktatási törvényt. A novemberben Országgyűlés elé
kerülő javaslat lehetővé teszi, hogy a képzési kötelezettnek minősített
gyermekek a gyógypedagógiai iskolarendszerben tanuljanak, és heti 20
óra fejlesztő felkészítésben vehessenek részt.

A szervezetek egyfelől elégedettek, nagyra értékelik az
előrelépést, másfelől fontos módosításokat hiányolnak. „Sajnálatosnak
tartanánk, ha a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekekre továbbra is
külön kategóriát alkalmazna a törvény. További problémát jelent, hogy
jelenlegi formájában a tervezet nem biztosítja, hogy minden súlyosan,
halmozottan fogyatékos gyermek kivétel nélkül a közoktatási rendszerben
kapja meg az iskolai oktatást” – mondta az Index kérdésére Verdes Tamás.
“Keressük a párbeszéd lehetőségét a szaktárcával, és bízunk
benne, hogy figyelembe veszik a törvényjavaslathoz fűzött
észrevételeinket, amelyeket széles szakmai konszenzus övez” – tette
hozzá.

Friss Péter, az Oktatási
Minisztérium főosztályvezetője úgy véli, szó sincs a fogyatékosok
diszkriminációjáról. A tárca illetékese szerint az állam számukra is
biztosít iskolát, képzési, fejlesztési lehetőséget, pedagógusokat, ezért
a képzési kötelezettség a tankötelezettség megfelelő
alternatívája.