Az
Oktatási és Kulturális Minisztérium hozzáfog a szellemi kulturális
örökségvédelem nemzeti rendszerének felépítéséhez. Első lépésként az
egyes közösségek, csoportok vagy egyének azon szellemi javait kívánja
összegyűjteni, dokumentálni és közismertté tenni, amelyeket a közösségi
emlékezet és tudás részeként mint élő örökséget ismernek és gyakorolnak.
(Forrás: Múlt-kor)

Napjainkban
minden közösség szembesül azzal a kérdéssel, hogyan őrizheti meg
kulturális arculatát, önazonosságát. E „felgyülemlett” múlt az
önbecsülés és mások megbecsülésének alapja – írja felhívásában Hiller
István oktatási és kulturális miniszter.

A kulturális
örökség megőrzésének szándéka az utóbbi évtizedekben mind több
területre terjedt ki, az örökség fogalma árnyaltabbá vált, az
állami-közösségi feladatvállalás erősödött. A kulturális örökség
különböző fajtái (épített környezet, művészeti alkotások, történeti
műtárgyak, régészeti leletek stb.) mellett immár az úgynevezett szellemi
kulturális örökség is nemzetközi figyelemre számíthat. Megőrzése
megkerülhetetlen és halaszthatatlan feladat, hiszen hatványozottan ki
van téve az eltűnés veszélyének.

Az UNESCO 2003-ban
nemzetközi egyezményt fogadott el a szellemi kulturális
örökség megőrzéséről. Az egyezményt az Országgyűlés a 2006.
évi XXXVIII. törvénnyel kihirdette. Az Oktatási és Kulturális
Minisztérium ennek szellemében hozzáfog a szellemi kulturális
örökségvédelem nemzeti rendszerének felépítéséhez. Első lépésként az
egyes közösségek, csoportok vagy egyének azon szellemi javait kívánja
összegyűjteni, dokumentálni és közismertté tenni, amelyeket a közösségi
emlékezet és tudás részeként mint élő örökséget ismernek és gyakorolnak.
Mindebben számít az érintettek kezdeményezésére, egyetértésére és
részvételére.

„Felhívom tehát a magyar kultúra iránt
elkötelezett közösségeket, csoportokat és egyéneket, hogy vegyék számba
élő vagy még feleleveníthető örökségüket, nemzedékeken át öröklődő
szokásaikat, kifejezési formáikat és hagyományos ismereteiket. Ezek
közül jelöljék ki azokat az elemeket, amelyeket A szellemi kulturális
örökség nemzeti jegyzékébe való fölvételre javasolnak. Az örökségelemek
felvételét ünnepélyes keretek között hirdetjük ki” – olvasható Hiller
István felhívásában.

Az Oktatási és Kulturális
Minisztérium hozzájárul a listára fölvett elemek megőrzéséhez, s közülük
választjuk ki azokat, amelyeket Az emberiség szellemi kulturális
örökségének reprezentatív listájára javasolnak. A beadási határidő
folyamatos, az elbírálás a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti
Bizottságának üléseihez igazodik. Felvilágosítást a szentendrei
Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának
munkatársai adnak a +36 26 502 529 telefonszámon, illetve az szko@sznm.hu
e-mail címen.

A nemzeti jegyzékre való jelölés
kritériumrendszere, valamint a nyomtatvány és az
útmutató:
 
Adatlap
és útmutató
Kritériumok
és a jelölés/felvétel
folyamata
 
2006.
évi XXXVIII. törvény a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló,
Párizsban, 2003. év október hó 17. napján elfogadott UNESCO Egyezmény
kihirdetéséről