„A Történelemtanárok Egylete úgy szervezett meg egy műhelybeszélgetés-sorozatot a XX. századi magyar történelem legelterjedtebb tévhiteiről, hogy a résztvevők egyben arra is javaslatokat tettek, hogyan lehetne hatékonyan fellépni e tévhitek terjedése ellen az iskolai oktatásban.” (Ex Libris, Hahner Péter, ÉS 2010. november 19.)

Lőrinc László (szerk.): Egyezzünk ki a múlttal!

Műhelybeszélgetések történelmi mítoszainkról, tévhiteinkről

A különféle konferenciákon elhangzott előadásokból összeállított kötetekből igen nagy a választék – talán túlságosan is nagy. Ez a kötet azonban különleges. A Történelemtanárok Egylete úgy szervezett meg egy műhelybeszélgetés-sorozatot a XX. századi magyar történelem legelterjedtebb tévhiteiről, hogy a résztvevők egyben arra is javaslatokat tettek, hogyan lehetne hatékonyan fellépni e tévhitek terjedése ellen az iskolai oktatásban. A kötetben többek között Salamon Konrád, Szakály Sándor, Rainer M. János, Valuch Tibor, Schmidt Mária, Várszegi Asztrik, Ungváry Krisztián, Klima László és Fodor Pál elemzi a trianoni békeszerződéssel, Magyarország II. világháborús szerepével, a Kádár-korszakkal és a magyar nyelvrokonsággal kapcsolatos tévhiteket. Az oktatás mindennapos gyakorlatában és a tankönyvírásban is járatos tanárok pedig (Bihari Péter, Baracs Nóra, Dupcsik Csaba, Repárszky Ildikó és mások) ismertetik didaktikai tapasztalataikat, gyakorlati eredményeiket, mások számára is felhasználható óravázlataikat, valamint a tankönyvekkel kapcsolatos véleményeiket. Még a hozzászólók között is olyan neves szakemberek fejtették ki nézeteiket, mint Gyarmati György, Závodszky Géza, Pihurik Judit és Lőrinc László. A kissé igénytelen külsejű kötet, melynek talán a címét sem a legszerencsésebb módon fogalmazták meg, nemcsak a történelemtanárok számára bizonyulhat hasznosnak, hanem valamennyi olvasó számára, akit érdekelnek XX. századi történelmünk alapkérdései. Vajon vállalhatóak-e manapság a Károlyi-féle köztársaság és a tanácsköztársaság céljai? Miért nem lehet a trianoni békeszerződéssel pusztán történelmi eseményként foglalkozni? Tekinthető-e egyedi jelenségnek az európai zsidóság tragédiája, s mennyiben felelős a magyar zsidóság deportálásáért a magyar kormány? Lehetett-e honvédő háborút folytatni a határainktól 2000 km-re? Volt-e egyáltalán Magyarországon demokrácia 1945 után? Mire vonatkozik tulajdonképpen a Kádár-korszak iránti nosztalgia? Igen fontos megállapításokat olvashatunk még a német múltfeldolgozás tanulságairól, a magyar őstörténet mítoszairól és a finnugor nyelvrokonság vitáiról is e terjedelméhez képest meglepően gazdag és igen tanulságos kötetben.

(Történelemtanárok Egylete, Budapest, 2010. 215 oldal, 2515 Ft)