A
politikai kommunikáció az iskolában csak korlátok között gyakorolható,
mivel az iskola kényszerű közösség, a tanulók kényszerhallgatóság, az
oktatási szereplők között pedig függőségi viszonyok vannak – ez áll az
Eötvös Károly Közpolitikai Intézet ajánlásában.
(Forrás:
Népszabadság)

A közoktatási törvény
tiltja ugyan az iskolai kampányolást és politizálást, de nem fogalmazza
meg egyértelműen, mi számít annak. Választások idején ezért újra és újra
előtérbe kerül a téma. Tavaly decemberben például nagy vitát váltott ki
Pokorni Zoltánnak, a Fidesz alelnökének az iskolákhoz eljuttatott
levele, amelyben az új érettségivel és a pedagógusok óraszámával
kapcsolatban is föltett kérdéseket. A levélről Takács Albert, az
állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese
megállapította: az egyértelműen politikai tartalmú. Pokorni viszont azt
állította: ő szakmai kérdéseket tett föl. Fél évvel előtte viszont éppen
a Fidesz minősítette kampányfogásnak azt, hogy Medgyessy Péter az
oktatási tárca Világ-Nyelv programját népszerűsítő roadshow egyik
állomásán nyelvórát tartott.

Ezek
az események egy konferencia összehívására, majd egy ajánlás megfogalmazására
késztették az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet, melyhez a TTE is
csatlakozott, és azt hivatalos Állásfoglalásaként
jegyzi..
E szerint a politikai kommunikáció megengedett
az iskolákban. A tanulókat, a szülőket és a pedagógusokat is megilleti a
véleménynyilvánítás szabadsága. A pedagógus véleményszabadsága azonban
korlátozott. Az ajánlás szerint a tanár köteles a politikával
kapcsolatos ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíteni,
ugyanakkor nem köteles eltitkolni világnézetét, politikai meggyőződését,
de „pártkötődéséről lehetőleg nem beszél”.

A pártpolitika ugyanis tilos az iskolákban. Az oktatási
intézményekben párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő
szervezet nem működhet. Az idő alatt, amíg az óvoda, az iskola vagy a
kollégium ellátja a gyermekek felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő
szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem
folytatható. Vagyis csak a tanítási időn kívül adhat teret az iskola
épülete a pártok rendezvényeinek. A tevékenység pártpolitikai jellegéről
ugyanakkor az adott eset valamennyi körülményének mérlegelése alapján
kell dönteni.

Az oktatási szereplők
közötti hagyományos vagy elektronikus kommunikációs csatornák – szülői
értekezlet, az ellenőrző vagy az üzenőfüzet, intézményi e-mail címek –
nem használhatók fel pártpolitikai célra, illetve olyan politikai
kommunikációra, amely nem kapcsolódik az iskola oktatási és nevelési
céljaihoz. (Az egyházi iskolák tavalyi demonstrációjuk időpontját a
diákok ellenőrző füzetében jelezték a szülőknek.) A még szeptemberben
közzétett ajánláshoz eddig több pedagógus, intézményvezető, magánember,
valamint a Történelemtanárok Egylete csatlakozott. Az ajánlásokat
megküldték a parlamenti pártoknak is, amelyek eddig sem annak
elfogadásáról, sem elutasításáról nem nyilatkoztak – áll az intézet
közleményében.

A
pártok egyetértenek

A Népszabadság megkereste a pártok
oktatáspolitikusait is: többségük csak ekkor olvasta el az ajánlást.
Szabó Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának szocialista
alelnöke egyetért az ajánlásban foglaltakkal. Hangsúlyozta: most
mindenképpen meg kell kímélni a gyerekeket a 2002-es választási kampány
idején történtektől, ám merev szabályokat fölállítani nem lehet.

Sió László, a Fidesz
oktatáspolitikusa szerint az ajánlás – amely, nagyon helyesen, a
politika és a közoktatás szereplőinek párbeszédét engedélyezi, ám a
direkt pártpolitikát tiltja az iskolákban – döntően a pedagógusokhoz
szól. A dokumentum ezért „a Fidesz tevékenységét illetően nyitott
kapukat dönget”.

Gusztos Péter, az
oktatási bizottság SZDSZ-es tagja is úgy látja, hogy az ajánlás –
amelynek „minden szavával egyetért” – inkább az oktatás szereplőihez
szól, ezért nem érti, hogyan csatlakozhatnának hozzá a politikai pártok.
– A pártok számára azonban a kérdésben szükség lenne egy etikai kódexre
– fogalmazott. Ennek megalkotása régóta napirenden van, de képtelenek
megegyezni.

– Az MDF-nek már a
rendszerváltáskor is célkitűzése volt, hogy a munkahelyeken, így az
iskolákban se lehessen pártpolitikai tevékenységet folytatni: a párt 15
éve ebben a szellemben működik – közölte Almássy Kornél, az MDF
alelnöke, hozzátéve: az ajánlás tartalmával egyetértenek.