Mivel az
idén már az érettségi helyettesíti a felvételit is, a felvételi
pontokat az érettségin elért eredményekből számolják ki – továbbra is
egy 120 pontos rendszerben.
(Forrás: Népszabadság)

 (A művészeti és testkulturális szakokon
megmarad a gyakorlati felvételi vizsga. A többi intézmény szervezhet
alkalmassági vizsgát – például tanítói vagy építész szakokon -, de nem
pontozhatja, csak „alkalmas” vagy „nem alkalmas” minősítést adhat.)

Az úgynevezett hozott pontokat a középiskolai érdemjegyekből
és az érettségi átlageredményének kétszereséből számolják ki. A 11. és a
12. osztály öt tantárgyának év végi osztályzataiból ötvenet lehet
szerezni, a matúra átlageredményére legföljebb tíz pontot lehet kapni.
Az így összegyűjtött maximum 60 ponthoz járul a szintén legföljebb 60
szerzett pont. Ez az egyetemek és a főiskolák által előírt, legföljebb
két tárgy érettségi eredményéből áll össze úgy, hogy egy vizsgán maximum
30 pontot lehet elérni.

Az
érettségi vizsga eredményeit százalékokban is jelzik. Az elégséges
határa mindkét szinten húsz százalék, vagyis húszszázalékos
teljesítménnyel a tanuló már „átment” a vizsgán. Feltéve, ha minden
egyes vizsgarészen legalább tízszázalékos teljesítményt produkál az
illető. Hogy minél több diák merjen – a rosszabb minősítés veszélye
nélkül – emelt szintű vizsgára jelentkezni egy-egy tantárgyból, az
Oktatási Minisztérium a százalékok és az érdemjegyek megfeleltetését úgy
alakította ki, hogy ugyanaz a százalék emelt szinten jobb jegyet
jelentsen. Például: a fizika 62 százalékos vizsgaeredmény középszinten
jó (4) osztályzatot jelent, emelt szinten ugyanez a 62 százalék már
jelest (5) ér. A jeles alsó határa középszinten 80, emelt szinten 60
százalék az összes vizsgatárgy esetében.

Ezeket a százalékokat váltják át egy táblázat alapján
felvételi pontokká. Ha például valaki 90-100 százalék közötti
teljesítményt produkál a vizsgán – legyen szó akár közép-, akár emelt
szintű érettségiről -, akkor az érettségi bizonyítványába ötöst, a
felvételin pedig 30 pontot kap. Szintén ötöst kap, de már csak 29
pontot, ha valaki 85-89 százalékos eredményt ér el. A régebben
érettségizettek újra vizsgázhatnak, de kérhetik korábbi matúrájuk
átszámítását is. Bármilyen régi, akár tíz-húsz éves érettségi
bizonyítványt is elfogadnak, hiszen nem évül el. A régi érettségiket úgy
veszik figyelembe a felvételi pontok kiszámításánál, mint egy, az idén
szerzett, középszintű érettségit. A jegyeket úgy számolják át, mintha a
felvételiként előírt tárgyból – az adott osztályzaton belül – a
legmagasabb százalékos eredményt érte volna el az illető diák a
középszintű vizsgán. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha tavaly
mondjuk valaki ötösre érettségizett, most automatikusan a legmagasabb
pontszámot (vagyis 30 pontot) kapja a felvételin az adott
vizsgatárgyból, mert úgy veszik, mintha százszázalékosan teljesítette
volna az érettségi vizsgát.

Ez némi
előnyt jelent az idén valóban középszinten érettségizőkkel szemben,
mert náluk a felvételi pontok kiszámításánál a ténylegesen elért
százalékos eredményt veszik figyelembe (ezt a régi vizsgáknál nem tudják
nézni, ezért adják itt automatikusan a legmagasabb értéket). Vagyis, ha
például valaki az idén érettségizik középszinten, és csak 85-89
százalékos eredményt ér, szintén ötöst kap ugyan a bizonyítványába, de
csak 29 pontot a felvételin. A régebben érettségizők hátrányba is
kerülhetnek ugyanakkor azzal, hogy régi bizonyítványukkal nem juthatnak a
hét többletponthoz. Ha meg akarják azt szerezni, emelt szintű érettségi
vizsgát kell tenniük. Ez viszont nekik már pénzbe kerül, de az is, ha
javítani szeretnének korábbi eredményükön. Egy újraírt vizsga – akár
közép-, akár emelt szintű – hatezer forintba kerül majd, ha van írásbeli
és szóbeli része is. Ha csak szóbeli vagy csak írásbeli vizsga van,
tárgyanként négyezret kell fizetni. Az emelt szintű nyelvi érettségi ára
pedig tízezer forint lesz.

A 120
ponton felül legföljebb 24 pluszpontot lehet szerezni. Közepes
teljesítménytől már hét többletpont jár az emelt szintű érettségiért,
feltéve, ha olyan tárgyról van szó, amelyet az adott intézmény felvételi
tárgyként megjelölt. Szintén hét többletpont jár a legalább 60
százalékos idegen nyelvi emelt szintű érettségiért, és a C típusú,
államilag elismert, középfokú állami nyelvvizsga-bizonyítványokért. A
felsőfokú nyelvvizsga tíz pluszpontot ér. A jelentkező legföljebb két
nyelvvizsgáért kaphat többletpontot, ezeket viszont minden felsőoktatási
intézménynek kötelező megadnia. (A nyelvvizsga utoljára 2005-ben váltja
ki a nyelvi érettségit: emelt szintű jeles osztályzatnak felel meg.) Az
egyetemek és a főiskolák a szakmai tanulmányokért (technikusi vagy
OKJ-s bizonyítvány), illetve sportteljesítményért is adhatnak még
pontokat. Mivel a pluszpontok számát 24-ben maximálták, hiába van
valakinek két felsőfokú nyelvvizsgája és egy emelt szintű érettségije,
ami összesen 27 pontot érne, akkor is csak 24 többletpontot kaphat.