A képzési
szerkezet átalakítása, az irányítási reform és a hallgatói támogatások
rendszerének megváltoztatása áll a kormány által szerdán elfogadott
Magyar Universitas Program középpontjában.
(Forrás:
Magyarország.hu)

A magyar
felsőoktatás az elmúlt másfél évtizedben lezajlott változások miatt
alapvető minőségi problémákkal küzd. A felsőoktatási expanziót nem
kísérte minőségi fejlesztés: 15 év alatt a hallgatók száma nagyjából
négyszeresére nőtt, ugyanakkor az intézményi infrastruktúra csak mintegy
harminc százalékkal bővült; a képzési szerkezet merev, a
finanszírozások sokszor irracionálisak – ismertette az alapvető
problémákat Magyar Bálint a szerdai kormányülést
követően.

Az oktatási miniszter a kabinet által elfogadott, a
felsőoktatási törvény módosításának alapjául szolgáló Magyar universitas
programról elmondta: a koncepció elsődleges célja az, hogy nemzetközi
szinten is versenyképes tudás megszerzésének lehetőségét biztosítsa. Az
oktatási tárca vezetője emellett kiemelt fontosságúnak nevezte az
egyenlő esélyek megteremtését, a hallgatói teljesítmények többszintű és a
mainál differenciáltabb honorálását, valamint a felsőoktatás és a
gazdaság kapcsolatainak erősítését. A program alapján várhatóan ősszel
tárgyal az Országgyűlés a felsőoktatási törvény átfogó
módosításáról.

A felsőoktatási
reform egyik legfontosabb eleme a képzési szerkezet átalakítása –
hangsúlyozta Magyar Bálint. A Magyar universitas program a bolognai
folyamathoz csatlakozás jegyében egy lineáris szerkezetű, három plusz
egy elemes képzési rendszer bevezetését fogalmazza meg. A
hatszemeszteres, 180+30 kredites, úgynevezett felsőfokú alapképzés végén
már megszerezhető lesz az első diploma. Ezt a hároméves képzést követi a
négyszemeszteres – vagyis kétéves -, 120 kredites mesterképzés, amelyre
épülhet az újabb hat féléves, 180 kredit elérését megkövetelő doktori
(PhD minősítést adó) képzés.

A
koncepció szerint a képzési szerkezet része a négyszemeszteres felsőfokú
szakképzés is, az oktatási miniszter szerint az ebben – valamint a
felnőttképzésben – résztvevők arányát számottevően bővíteni kell a
következő években. Magyar Bálint aláhúzta: a felvázolt képzési szerkezet
képes arra, hogy a tömeg- és az elitképzés igényeit, valamint
szempontjait egy rendszeren belül érvényesítse.

A program tartalmazza az irányítási reform kereteit is:
a felsőoktatási intézmények élén úgynevezett irányító testületek állnak
majd, amelyek tagjait az oktatási miniszter és az egyetemi, illetve a
főiskolai tanácsok fogják delegáljni. Ez a testület választja a rektort,
valamint stratégiai döntéshozatali funkciókkal is rendelkezik majd. Az
új finanszírozási rendszer bevezetése azt jelenti, hogy a szolgáltatások
színvonalának elismerésén alapuló képzési, fenntartási és kutatási
normatívából álló finanszírozást alakítanak ki.

A hallgatói támogatások bővítése is prioritást élvez –
mondta a szakminiszter. Ennek jegyében 2005 szeptemberétől egy diploma
megszerzése ingyenes lenne, emellett emelkedik a lakhatási támogatás. A
szaktárca vizsgálja annak lehetőségét, hogy akik költségtérítéses
képzésben vesznek részt, magasabb diákhitelt vehessenek igénybe – mondta
a miniszter.

A felsőoktatási
infrastruktúra-fejlesztési program keretében 2010-ig mintegy
kétszázmilliárd forintot fordítanak oktatási épületek bővítésére. Öt
felsőoktatási intézménnyel már megállapodtak, a hat beruházási program
keretösszege mintegy 32 milliárd forint. További két fejlesztési
programcsomagot most készítenek elő, az egyik harmincmilliárdos, a másik
mintegy 15 milliárdos beruházásról szól.