Erőszakvideók a neten: diákveréstől a kíméletlen gyilkosságig
2009. május 29. péntek, 0:00
Egymással
verekedő iskolatársak, sírgyalázók vagy akár hidegvérű gyilkosok. Mi
bennük a közös? Mindegyikük meglehetősen fiatal, tetteikről pedig
videofelvétel készült, amelyet saját maguk töltöttek fel az internetre,
nem törődve a következményekkel. Mi váltja ki ezt a fajta agressziót, és
mit lehet kezdeni vele? (Forrás: hvg.hu)
Március 8-án került fel a Youtube-ra az a
felvétel, amelyen egy zalalövői általános iskola két tanulója
egy harmadik utasításait követve ütlegeli és megalázza negyedik
társukat. Az eset nagy vihart kavart, akárcsak az egyik józsefvárosi
iskolában történt tanárverés ügye. De említhetnénk a 2007-ben történt
sírgyalázást is, amely egy zsidó temetőben történt. A két elkövető ebben
az esetben is meglehetősen fiatal volt, akik közül az egyik saját
nevével töltötte fel a vandálkodásról készült videofelvételt a
Youtube-ra.
A tettesek minden esetben lebuktak –
többek között éppen a bizonyító erejű felvétel miatt. Jogosnak
látszik a kérdés: vajon miért hozták ország-világ tudtára a tettüket,
amelyért később felelniük kellett.
„Az ilyen jellegű esetek hátterében a legtöbbször a
kamaszkorra tipikusan jellemző identitásproblémák állnak” – válaszolta a
hvg.hu kérdésére Bilkei Pál kriminálpszichológus. „Az ilyen tettek a
kockázatvállalásról, a bátorság próbájáról szólnak. El akarják hitetni –
elsősorban saját maguknak –, hogy valamit meg tudnak vagy meg mernek
tenni, azonban ez nem elég, ezt másoknak is meg akarják mutatni.
Jellegében kicsit hasonlít ez a házak falain vagy a buszmegállókban
látható tagekre, firkákra. Jelet adnak a világnak, hogy ott vannak,
erősek, kellően erőszakosak, vagyis a saját fogalmaik szerint már
„felnőttek”. Valójában ez a jelenség csak az internet miatt tűnik úgy,
hogy nagyon elszaporodott volna, holott nem annyira újkeletű dologról
van szó. Mindig is történtek ilyenek, csak általában titokban maradtak,
vagy csak a legközelebbi barátok, ismerősök tudtak róla. A problémát
szerintem a cenzúra hiánya jelenti. Ezalatt azt értem, hogy nem lenne
szabad teret adni az ilyen felvételeknek, valahogyan meg kellene
akadályozni – akár a Youtube, akár a hasonló oldalak üzemeltetőinek –
hogy az ilyen videók felkerülhessenek az internetre, mert az
elterjedésük dicsőséget jelent az elkövetők számára, hiszen ezzel elérik
céljukat.”
A szakember szerint, ha ezek a felvételek
nyilvánosságot kapnak, az elkövetők ettől igazoltnak érzik saját
erejüket, ami abból táplálkozik, amit ők maguk elképézelnek a felnőttek
világáról. Ez nyilvánvalóan sok esetben fakad a családi háttérből,
abból, hogy mit látnak a szüleiktől, illetve, hogy milyen behatások érik
őket a médián keresztül.
A fentiek ugyan talán
valamilyen mértékben magyarázatot adnak a konkrét tettek elkövetésére –
legyen akármilyen brutális – azonban alighanem felmerül a kérdés, vajon
nem számol-e a kamasz vagy fiatalember a tetteinek súlyával, amikor az
internet nyilvánossága előtt vállalja, amit
elkövetett.