A
jelentkezési lapok kitöltése nem különösebben bonyolult, de érdemes
néhány dologra odafigyelni, ha nem akarjuk, hogy jövőre a mi
jelentkezési lapunk is a típushibák sorát bővítse. (Forrás:
Eduline)

A felsőoktatásba való
jelentkezés szisztémája évek óta hasonló, még az eljárási díj összege is
változatlan idestova három éve. Mindig vannak viszont apróságok,
melyekre jó odafigyelni – megkímélendő magunkat az utólagos
idegeskedéstől.  Amit mindenkinek érdemes tudnia: A hivatalos
felsőoktatási felvételi tájékoztató 2009. december 15 óta az interneten
is fellelhető, nem kell tehát a könyvesboltba szaladni érte. A
jelentkezési határidő az összes felsőoktatási intézménybe egységesen
2010. február 15. Ez alól egyetlen kivételt az egyházi felsőoktatási
intézmények hitéleti képzései jelentenek – ezekre más határidők
vonatkoznak, illetve a jelentkezést nem a központi jelentkezési lapon
kell benyújtani. Továbbá fontos, és szem előtt tartandó dátum a július
8-a is: ekkorra kell beérkezniük a pontszámításhoz szükséges – még be
nem nyújtott – dokumentumoknak.

A
jelentkezés menetében és a felvételi eljárásban amúgy nincs változás a
megelőző évekhez képest. Az új jogszabály tulajdonképpen egy lényeges
ponton változtat, ami már érinti az idén felvételizőket: a minimális
pontszám alapképzésben, és egységes osztatlan képzésben 160 pontról,
2010-ben 200 pontra emelkedett.

Díjak, mellékletek és tévhitek

A felvételi eljárás díja – legfeljebb három jelentkezés
esetén – 9000 forint. Ezért az összegért három szakot lehet tetszés
szerint bejelölni, aki azonban csak egyet, vagy kettőt jelöl, annak is
ugyanennyit kell a postán hagynia. A három feletti jelentkezésekért
további 2-2 ezer forintot kell fizetni – fontos, hogy mindezt egy
összegben, és az Oktatási Hivatal számlájára kell utalni. Intézményi
(tehát nem központi) vizsgák esetén az adott felsőoktatási intézmény
maximum 4 ezer forintot kérhet el, ez az összeg pedig az adott intézmény
számláján fog landolni.

A
jelentkezési lappal együttesen benyújtott kérelem alapján a hátrányos
helyzetűnek számító jelentkező 4500, míg a halmozottan hátrányos
helyzetű jelentkező 9000 forintos kedvezményt kap az eljárási
alapdíjból. Aki tehát valamelyik kategóriába tartozik, annak már jóval a
jelentkezési határidő előtt be kell szereznie a jogcímét igazoló
dokumentumokat, és ezeket kell a sárga csekk helyett csatolnia a
jelentkezési laphoz. Ha pedig az Oktatási Hivatal a későbbiek folyamán
valamiért úgy dönt, hogy a csatolt igazolások nem elégségesek a
hátrányos helyzet igazolásához, a jelentkezés – az eljárási díj utólagos
megfizetése mellett – természetesen akkor is elfogadott
marad.

Ahhoz, hogy a jelentkező a
felsőoktatási felvételi eljárásban eredményesen vegyen részt és a
jogszabályban meghatározott pontokat, többletpontokat megkapja, a
megfelelő szintű végzettséget és az adott jogcímre való jogosultságot
megfelelően igazolnia kell – olvasható a felvételi tájékoztatóban.
Esetenként a felsőoktatási intézmények által előírt egyéb dokumentumokat
is csatolnia kell jelentkezéséhez. A felsőoktatási felvételi eljárás
során az eredeti dokumentumok beküldésére nincs szükség, csak az adott
dokumentum fekete-fehér fénymásolatát kell csatolni a
jelentkezéshez.

Bár évről évre
többen választják a gyorsabb és praktikusabb e-jelentkezést, még most is
sok félreértés kering a digitális jelentkezési lapok, és a hozzájuk
kapcsolódó tennivalók körül. Például sokan hiszik, hogy elektronikus
jelentkezés esetén minden dokumentumot az világhálón keresztül kell
eljuttatni az illetékesekhez, ez azonban nincs így: a mellékleteket
postai úton is meg lehet küldeni az Oktatási Hivatalnak. Ugyanígy, a
banki átutalást is el lehet kerülni az e-jelentkezések során – az
úgynevezett e-felvételi felületen lehet kérni saját adatokkal kitöltött
sárga csekket, melyet a jelentkezési lap továbbítása után is ki lehet
egyenlíteni.

Az elektronikus
jelentkezést azért ajánlják mindenkinek, mert segítségével gyakorlatilag
elkerülhető a pontatlan adatbevitel, illetve a program figyelmeztet a
kitöltetlenül hagyott rubrikákra. – figyelmezteti a jelentkezőket
honlapján a győri Széchenyi István Egyetem.  Így jóval kevesebb
hiánypótlási felhívást kell kiküldeni, és a jelentkezők is hamarabb
kapják meg a jelentkezéseikre vonatkozó „regisztrációs csomagot”. Ezt
mindenki megkapja, aki érvényes jelentkezést nyújtott be, ebben szerepel
a jelentkező összes adata, illetve az egyedi azonosító száma is,
amelyre majd hivatkoznia kell a felvételi eljárás
során.

Néhány gyakori
hiba

1. Minden évben beérkezik
néhány olyan jelentkezési lap az Oktatási Hivatalba, amely azért
érvénytelen mert egyetlen szakot sem neveznek meg benne, ahová a
felvételüket szeretnék. Márpedig így bejutni valahová tényleg
lehetetlen.

2. Fontos a szak pontos
megnevezése, illetve ha ehhez tartozik szakirány, akkor azt is fel kell
tüntetni zárójelben. Ugyanez vonatkozik az intézmény kódjára, tagozatára
és nem utolsósorban a finanszírozási formára.

3. Semmiből sem kell eredeti példányt beküldeni, és
nincs szükség közjegyző által hitelesített másolatra sem. Az utóbbi
korábban kötelező volt, de eltörölték mivel egy-egy ilyen hitelesítésért
a jelentkezési díj többszörösét is elkérték. Az eredeti dokumentumokat
egyébként a sikeres felvételi után, beiratkozáskor kell majd bemutatni,
akkor ellenőrzik a meglétüket.

4. A
felvételi jelentkezési lap leadási határideje február 15. Tehát ez nem a
postai beérkezés határideje, hanem a leadásé.

A legfrissebb változások

A felsőoktatási törvény módosításával változott az
államilag támogatott párhuzamos képzésben való részvétel lehetősége –
olvasható az Oktatási Hivatal január 31-i keltezésű közleményében,
amelyet a Felsőoktatási felvételi tájékoztató 2010 című kiadvány
hivatalos kiegészítéseként tettek közzé.  A dokumentum szerint
ezen túl csak azok vehetnek részt államilag támogatott párhuzamos
képzésben, akik a második szakon tanulmányaikat legkésőbb az első szak
tanulmányainak harmadik félévében megkezdik.

Az Oktatási Hivatal rapid kiegészítését azonban nem is
ezen „apróságok” miatt érdemes átfutnia az elszánt jelentkezőnek, hanem
elsősorban azért, mert annak mellékleteként több tucat alapszakot,
felsőfokú szakképzést, és mesterképzést találhat, amelyek a 2010-es
felsőoktatási felvételi tájékoztató nyomdába kerülésének idején még nem
voltak meghirdetve.

A
felsőoktatásba bekerülők száma viszont – számos, a létszámcsökkentés
mellett lándzsát törő szakmai érv, és az új szakok dacára – egyenlőre
nem változik. 2010-ben is ugyanúgy 56 ezer helyet osztanak majd az
államilag támogatott képzésekre, mint eddig – így tehát az
alapképzésekre, az egységes, osztatlan képzésekre, és a felsőfokú
szakképzésekre. Ez az év inkább a mesterképzések terén hoz majd nagy
változásokat: a felvételi tájékoztatóban a tanári szakképzettségekkel
együtt több, mint 325 ilyen szak került meghirdetésre. (Egy fajta szak
természetesen több helyen is indulhat.) Az államilag támogatott
mesterképzésekre idén az egyetemek összesen 19 600 főt vehetnek
fel.

Kanaki Anna