Országos
kezdeményezést indított el a közelmúltban a Kürt Zrt. együtt a Gábor
Dénes Díjasok Klubjával és a Zwack Unikum Rt.-vel. A kezdeményezés
lényege, hogy ezek a társaságok, amelyek céljuknak tekintik a hazai
tanítás fejlesztését, merőben új modellek bevezetésének támogatásával
próbálják segíteni a hátrányos helyzetben lévő oktatási intézményeket.
(Forrás: Népszabadság)
Magyarországon 3200 általános iskola van, ebből – a
felmérések szerint –1500 eleve hátrányos helyzetből indul. Tanulóik
között többségben vannak a szegénységben élő és a roma
gyerekek.
Az elemzések bizonyítják,
hogy ezekben az iskolákban egymillió gyerek nem tudja elvégezni a nyolc
osztályt, a szakiskolákból pedig funkcionális analfabéták kerülnek ki. A
képzetlen munkaerő egyre kevésbé talál magának munkát, nem tehet mást,
mint hogy bérrabszolgaként adja el munkaerejét. A szegénység és a
munkanélküliség pedig a bűnözés melegágya, mint ezt a börtönstatisztikák
is bizonyítják.
Ahhoz, hogy a
hátrányos helyzet csökkenjen az iskolákban, alapvetően szükség van arra,
hogy az intézményben a kultúra átadása az oktatás szerves része legyen.
A cél érdekében fel lehet használni a gondolkodásfejlesztés eszközeit,
így többek között a sakkot, a malomjátékot, a dominót, az amőbát. Nagyon
fontos, hogy a társas kapcsolatok érdekében alkalmazzák az úgynevezett
„beszéld meg” metódusát, amely segít a gyerekeknek saját társadalmi,
szociális helyzetük megértésében és annak bizonyításában, hogy mindenki
sikeres lehet, ha megtalálja a saját egyéniségének megfelelő
életcélt.
A hejőkeresztúri
példa
A program kezdeményezői a
közel tízéves hejőkeresztúri iskola példáját vették alapul. A felmérések
bizonyították, hogy a hejőkeresztúri módszerek a gyerekeken keresztül
kihatnak a családok életszemléletének változtatására is. A településen
három óvoda és két iskola működik együtt, egymásra szorosan építve a
rendszert. Erre a rendszerre azért is van különleges szükség, mert az
elmúlt tizenöt év alatt duplájára növekedett a hátrányos helyzetű
gyerekek száma.
A heterogén
összetételű iskolákban többek között nagy hangsúlyt helyeznek például a
vitakultúra fejlesztésére; a differenciált tanulás megszervezésére és a
szülőkkel folytatott generációs párbeszédre. Fontos eleme ennek a
programnak, hogy a matematikaoktatásba beépítették az úgynevezett
logikai fejlesztő játékokat. Pedagógusok
oktatása
Elengedhetetlen feltétele
ennek a munkának, hogy az oktatók olyan továbbképzéseken vegyenek részt,
amelyek felkészítik őket a speciális tantervre. A hejőkeresztúri
pedagógusok például fejenként 3600 óra továbbképzésen vettek részt. A
módszer eredményességére jellemző, hogy a Borsod megyében működő
tanintézet diákjai száz százalékban a továbbtanulásra voksoltak, és több
mint hetven százalékukat fel is vették a különböző egyetemekre és
főiskolákra.
A Gábor Dénes Díjasok
Klubjába, a magyar pedagógia és innováció nemzetközileg elismert
mestereinek szövetségébe évente mintegy négyöt kiemelkedő szakember
kerül be. A tudománynak és a hazai oktatásnak ezek az elkötelezett hívei
azért vállaltak szerepet a Kürt kezdeményezésében, mert meglátták a
lehetőségeket abban, hogyan lehet a hejőkeresztúriak innovatív
módszereit országosan továbbterjeszteni. A klub nemcsak eszmei
támogatásról biztosította a missziót, hanem a rendkívül gazdag életművük
alapján elnyert díjakból támogatást is biztosítanak a
programhoz.