Továbbra
is az ELTE a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény: 15 ezren ide
szeretnének elsősorban bejutni (összesen 26 ezren jelentkeztek), ami 16
százalékkal több, mint tavaly. Általában igaz: a nagy egyetemeken
szeretne a legtöbb diák tanulni. (Forrás: Népszabadság)

Az idén országosan is nőtt a jelentkezői
létszám, tavalyhoz képest úgy 8,5 százalékkal többen, 137 408-an
jelentkeztek az egyetemekre és a főiskolákra. A demográfiai adatok
2020-ra a mostani 100 ezer helyett 65-70 ezer érettségiző diákot
vetítenek előre.

A nagy
tudományegyetemekre szeretne a legtöbb diák elsősorban bekerülni az idén
is, így borítékolható, hogy most is ezek az intézmények lesznek a
felvételi verseny győztesei. Néhány vidéki főiskola azonban már, úgy
tűnik, megtalálta a „kitörési pontot”, és jelentkezői
létszámnövekedésben sokszorosan lekörözte a
mamutintézményeket.

Továbbra is az
ELTE Magyarország legnépszerűbb felsőoktatási intézménye: több mint 15
ezren ide szeretnének elsősorban bejutni (öszszesen pedig több mint 26
ezren jelentkeztek ide). Ez 16 százalékos növekedést jelent tavalyhoz
képest, ami duplája az országos átlagnak. A nagy múltú budapesti egyetem
lesz tehát jó eséllyel az idén is a felvételi verseny egyik nagy
győztese, hiszen 2007 óta az első helyes jelentkezéseknek kulcsszerepe
van az állami támogatások elosztásában. Oda kerül ugyanis a legtöbb
támogatott hallgató, ahová a legtöbben jelentkeztek magas pontszámmal
első helyen.

Az idén még országosan
is nőtt a jelentkezői létszám: tavalyhoz képest úgy 8,5 százalékkal
többen, összesen 137 408-an jelentkeztek az egyetemekre és a
főiskolákra. A demográfiai adatok azonban 2020-ra a mostani mintegy 100
ezer helyett már csupán 65-70 ezer érettségiző diákot vetítenek előre. A
kereken 70 hazai egyetem és főiskola tehát egyre kevesebb potenciális
hallgatón lesz kénytelen osztozni.

Az új felvételi mechanizmusnak nem is titkolt célja,
hogy csökkenjen a felsőoktatási intézmények száma, és csak a hallgatók
által jónak ítélt egyetemek és főiskolák maradjanak talpon. Az ebben a
rendszerben eddig lezajlott felvételi eljárásokból rendre a nagy
tudományegyetemek kerültek ki győztesként. Tavaly is ők tudták fölvenni a
legtöbb támogatott hallgatót, és az idén a négy nagy tudományegyetemre –
az ELTE-re, a Debreceni Egyetemre, a Szegedi Tudományegyetemre és a
Pécsi Tudományegyetemre – jelentkezett első helyen a felvételizők több
mint harmada.

Az új felvételi
mechanizmus első évében a vidéki főiskolákat sokkolták az eredmények:
szinte mindegyikük több száz államilag támogatott hallgatót veszített
(igaz, abban az évben jelentős visszaesés volt országosan is a
jelentkezői létszámban). Mára azonban szétvált a mezőny: egyes vidéki
főiskolák továbbra is lejtmenetben vannak, mások viszont, úgy tűnik,
egyre nagyobb sikerrel pályáznak a hallgatók
kegyeire.

A nagy egyetemek helyzeti
előnye óriási: a diákok ugyanis elsősorban presztízsszempontok és hírnév
alapján választanak maguknak intézményt, így leginkább a
mamutintézményeket pályázzák meg. Úgy tűnik azonban: ez a helyzeti előny
mégsem behozhatatlan, a nagyobb egyetemek többsége ugyanis – arányaiban
– nem tudott lépést tartani az országos létszámnövekedéssel.
Debrecenben például az első helyes jelentkezői létszámnövekedés 7,1,
Szegeden 4,4, Pécsett pedig 2,6 százalék. A Budapesti Műszaki és
Gazdaságtudományi Egyetemre pedig szinte ugyanannyian jelentkeztek első
helyen az idén, mint tavaly.

Ezt a
létszámnövekedést messze lekörözi több vidéki főiskola (igaz, arányaiban
jóval kevesebb hallgatóról van szó: a nagy egyetemekre ezres
nagyságrendben jelentkeznek, a kis főiskolákra pár százan.) A
börtönökben kihelyezett képzéseket indító bajai Eötvös József Főiskolára
például az utóbbi évek jelentkezői létszámcsökkenése után az idén 21
százalékkal többen jelentkeztek.

Az
öt éven belül az egyetemmé válást megcélzó tatabányai Modern Üzleti
Tudományok Főiskolája pedig megduplázta első helyes jelentkezői számát. A
magánintézmények közül elsőként az integráció stratégiáját választó
Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola és a Heller Farkas Gazdasági
és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája számítása is „bejött”: előbbi
63, utóbbi több mint 20 százalékkal több első helyes jelentkezőt tudhat
magáénak (az adatokat még külön dolgozták föl a felvételi
központban).

Néhány főiskola azonban
továbbra is lejtmenetben van. Az általános létszámnövekedés közepette
is sok potenciális hallgatót veszített például az Általános Vállalkozási
Főiskola, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola és a Harsányi János
Főiskola: ezekbe az intézményekbe most több mint 20 százalékkal
kevesebben jelentkeztek tavalyhoz képest. Utóbbi nem is indított az idén
mesterképzést, pedig ez lehet az egyik kitörési
pont.

Sok intézménynél – elsősorban
az egyetemeknél – ugyanis a mesterképzés „dobta meg” a jelentkezői
létszámot, ami nem csoda, tekintve, hogy az idén másfélszer annyian
jelentkeztek mesterképzésre, mint tavaly. Az ELTE-n például
alapképzésben csupán 8 százalékkal nőtt a jelentkezői létszám,
mesterképzésben viszont 44 százalékkal. A Debreceni Egyetemen 50, a
gödöllői Szent István Egyetemen 35, a Szegedi Tudományegyetemen 28, a
Pécsi Tudományegyetemen 27 százalékkal többen tanulnának
mesterképzésben, mint tavaly.

Kiemelkedő vonzerejűnek bizonyultak a győri Széchenyi
István Egyetem mesterképzései: a tavalyi 165 jelentkező után most 594-en
vágynak ide. A művészeti mesterképzések is az idén indulnak el nagy
számban: a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tavaly még nem volt ilyen
képzés, most 311-en pályáznak ide első helyen. A Liszt Ferenc
Zeneművészeti Egyetemre tavaly 81-en, most 280-an jelentkeztek
mesterképzésre.

A felvételizők
pontszáma persze még változtathat az erőviszonyokon, hiszen a nagyszámú
támogatott hallgató megszerzéséhez nem csupán sok, de jó teljesítményű
első helyes jelentkezőre van szükség. Az érettségi vizsgák – amelyekből a
felvételi pontokat is számolják – csak május 3-án kezdődnek, ám az
utóbbi évek felvételi eljárásaiból annyit már most is tudni lehet, hogy a
felvételizők meglehetősen pontosan be tudják lőni esélyeiket. Nagy
többségük ugyanis az első helyen megjelölt intézménybe kerül
be.