Minden
jel szerint az Orbán-kormányban nem kap önálló tárcát az oktatásügy, és a
leendő humán csúcsminisztériumon belül, az oktatásért KDNP-s
államtitkár, Hoffmann Rózsa fog felelni. Etikaoktatás, új alaptanterv,
buktatás, szakfelügyelet – többek közt ezt ígéri a KDNP oktatási
programja. A nagy reform elmarad. (Forrás: Figyelőnet)

Egy Gallup-felmérés szerint 1998-ban, a
választópolgárok az akkor megalakult Orbán-kormány első száz napja
legsikeresebb területének az oktatást jelölték meg. Tizenkét évvel
később, úgy tűnik, nem lesz ennyire látványos eredmény ezzel
kapcsolatban. Legalábbis ezt mutatja, hogy az iskolaügy nem került be a
legsürgetőbben változtatni kívánt területek közé. Sőt, a Fidesz a
programjában szinte meg sem említi azt, és a felügyeletét is átengedné a
hírek szerint a KDNP-nek. Többen úgy vélik, hogy az első körben
megújítandó területek – rendteremtés, egészségügy és vállalkozások
segítése – utánra halasztja az oktatási reformot a
Fidesz.

Orbán Viktor elég szűkszavú
mostanában ezzel kapcsolatban. Pedig 2004-ben még feltűnt oktatási
konferenciákon is, ahol nemzeti sorskérdésnek nevezte a magyar
oktatásügyet. Arról beszélt, hogy a közoktatási intézmények fenntartása –
beleértve a pedagógusok bérét – is nem önkormányzati, hanem kizárólag
állami feladat. Azt is deklarálta, hogy legalább az alsó tagozatnak
minden településen működnie kell. Sőt olyan szakmai kérdésekről is
beszélt, mint a Nemzeti alaptanterv („mindenki tudja, itt baj van”), úgy
fogalmazott, hogy „arra a kérdésre, ki mondja meg pontosan, mi az
oktatás erkölcsi és műveltségtartalma, világos választ kell adni. A
válasz nem veszhet el a különböző, egymásra épülő pedagógiai programok
közötti huzakodásban.”

Azóta
nemigen beszél Orbán az iskoláról, ha csak az új győri sportcentrum
átadásán tavaly elmondott szavait nem kódoljuk így. Ott három egyszerű
mondatban foglalta össze politikai meggyőződését: „Minden gyerek lakjon
jól, minden gyerek mozogjon, és minden gyerek olvasson!” Mert – ahogy
összegezte – így az a generáció, ami fölnő, erős lesz. Márpedig erős
generáció nélkül nem lehet jövője Magyarországnak
sem.

A mostani választási kampányban
azonban már kerülte a leendő miniszterelnök ezt a témát. Egy darabig
Pokorni Zoltán – bár konkrétumok nélkül – nyilatkozgatott a jövő
feladatairól, úgy tűnt, erősen aspirál a tárca élére. (Némileg
komolytalan volt, és inkább a kampány részének volt tekinthető, amikor
részletkérdésekben (buktatás, értékelés) Kósa Lajos, Szijjártó Péter és
Pósán László is kifejtette véleményét.) Pokorni azonban már hetekkel
ezelőtt lényegében egyértelműsítette, hogy nem lesz miniszter, sőt,
célzott rá, hogy nem fideszes kézbe kerül az oktatási terület. A volt
oktatási miniszternek köztudottan nem túl jó a viszonya Orbán Viktorral,
talán ezért nem látná szívesen a leendő miniszterelnök a
kabinetben.

Erkölcsileg megújult
iskola

Hoffmann Rózsa viszont
végigturnézta az országot és a médiát is a kampány során. A Pázmány
Péter Egyetem docense – aki a nyolcvanas évek elején, a
Köpeczi-minisztériumban volt főelőadó, majd elindította és vezette az
első nyolcosztályos gimnáziumot, később az OKÉV igazgatója és a
köznevelési tanács tagja is volt -, legutóbb a Duna tévében fejtegette
elképzeléseit. Ennek lényege, hogy nagyobb hangsúlyt adna az iskolákban
az erkölcsi nevelésnek. Eltekintve az olyan nem túl konkrét
állításoktól, mint hogy „olyan kormányzati ciklus elé nézünk, amikor a
tisztesség és az igaz beszéd a helyére kerül, igazmondó közpolitikai
környezetben fogunk élni”, ami már – mint mondta – önmagában sokat
lendít az iskolai erkölcsi nevelés lehetőségein, egészen kézzelfogható
terveket is elárult. Kijelentette, hogy szükség lesz erkölcstan- és
etikaoktatásra, és azt is nyilvánvalóvá tette, hogy visszaállítaná a
buktatás és az osztályzás lehetőségét. Az fn.hu-n erről – az átfogó
reformelképzelésnek nem nevezhető témáról – már korábban többször
írtunk, inkább szimbolikus üzenete van, hiszen a tanulók néhány
százalékát érintette az évismétlés akkor is, amikor még nem volt tiltva.

A KDNP szakpolitikusa a Duna
tévében azt is kijelentette, hogy a tanítás, az erkölcs és a tudás
szorosan összefüggnek a pedagógiában, ami nagyon jól működött
évszázadokon keresztül, és az elmúlt nyolc évben roggyant meg. „Nem kell
itt feltalálni a spanyolviaszt, sem reformokban gondolkodni. Helyre
kell tenni a dolgokat a maguk természetes rendjében” – szögezte le. Ez
is leginkább azt sejteti, hogy az oktatás nemigen fog nagy vonalakban
változni egy ideig.

Mindennapos
testnevelés, szakfelügyeleti rendszer

A már hónapok óta a KDNP honlapján olvasható
oktatáspolitikai programban az is szerepel – ami egyébként a Pokorni
Zoltán által is irányadónak nevezett Bölcsek tanácsa-ajánlásokkal is
egybecseng –, hogy szükségesnek tartanák a szakfelügyeleti rendszer
visszaállítását, a kiváló pedagógusok munkájának honorálását, és az
alkalmatlan pedagógusok elbocsátását.

A program kitér arra is, hogy – ahogy hat éve Orbán
Viktor is szorgalmazta – új Nemzeti Alaptanterv (NAT) kidolgozására van
szükség, mert az ma nem szabályozza, hogy mit kell tanítania a
pedagógusoknak. „Márpedig ha nincs tanterv, akkor nincs biztosítva a
nemzeti műveltség továbbvitele, és egy idő után nem lesz magyarul
beszélő ember a Kárpát-medencében – figyelmeztetetett kicsit teátrálisan
Hoffmann Rózsa nemrég egy konferencián. Ez nem feltétlenül jelent
ugyanakkor központból előírt, kötelező tantervet, mert a program arra is
kitér, hogy „nem gátoljuk, hogy ellenőrzött kísérleti programok
támogatásával új pedagógiai elképzelések is
megvalósulhassanak”.

A KDNP az
általános és középiskolákban mindennapos testnevelést is szorgalmaz,
viszont elég ködösen szól az integrált nevelés, az esélyteremtés
kérdéséről. „A társadalmi igazságosságot, az esélyegyenlőséget
biztosítani kell az ifjúság számára, ez állami feladat” – szögezi le.
Ezért külön oktatási, nevelési program megalkotását irányozza elő a
rászoruló gyerekek, fiatalok integrációjára. Hogy pontosan ez mit jelent
a gyakorlatban, az egyelőre tisztázatlan.

Viszont az ország bármely településén lakó gyermekek
számára valóban elérhetővé tennék az óvodai ellátást. És – szintén
egybecsengve a 2004-es orbáni elvekkel -, „a már meglévő óvodát és az
első négy évfolyami iskolai ellátást központi költségvetésből
finanszírozzuk minden olyan településen, amelyen önerőből az ötödik
évfolyamtól nem működtethető iskola”.

Átlagbért meghaladó bérezés a
pedagógusoknak

A KDNP a pedagógusok
számára „értelmiségi életformát biztosító, az átlagbért meghaladó
bérezést” ígér. A pedagógusképzésben és továbbképzésben pedig a
fejlesztő pedagógiai ismeretekre, az integrált oktatás-nevelés
módszereinek elsajátítását szeretné elérni.

Kevés konkrétumot olvashatunk ki a programból a
szakképzés megújításáról és a felsőoktatási reformokról. Az előbbi
kapcsán azt írja a dokumentum, hogy „olyan szakképzési rendszert kell
kialakítanunk, mely a piacképes szakmák megszerzését támogatja, mind a
fiatalok, mind a munkaerőpiacról kiszorultak számára”, de ennek módját
nem vázolja. A legkevésbé értelmezhető a felsőoktatás
Bolognai-átalakításáról szóló – „kinn is vagyok, benn is vagyok” –
passzus: „A Bolognai Nyilatkozat elveit oly módon, oly mértékben és
olyan ütemezéssel kell a hazai felsőoktatás fejlesztésében figyelembe
venni, amilyen mértékben azok hazánk érdekeit
szolgálják.”

Végveszélyben a
közoktatás

Az oktatás minden egyes
szintjén súlyosbodó problémákkal nézünk szembe. Elemi iskolásaink írni,
olvasni, és számolni tudása folyamatosan romlik, középiskolásaink
műveltsége hanyatlik. A felsőfokú oktatás látványosan bővült, de a
hallgatók által elsajátított tudás folyamatosan csökken – olvasható a
KDNP-programban, s ezzel nincs olyan szakember, aki ne értene
egyet.

Az akadémia oktatáskutatói
nemrég azt hangoztatták, hogy veszélyben a nemzet, ha nem történik
sürgős beavatkozás az oktatási rendszerben. Mint mondták, a magyar
oktatás olyan gyenge teljesítményt nyújt, hogy veszélyezteti a magyar
írásbeliséget, a magyar nyelvet és a nemzeti kultúrát, a magyar tudomány
jövőjét és mindezekkel összefüggésben az ország gazdasági
versenyképességét, a társadalmi kohéziót és a demokráciát is. Hacsak nem
történik sürgősen, tudományos elvekre épülő beavatkozás e téren.
Ráadásul, mint egy nemrég megjelent nemzetközi kutatás bizonyítja, az
oktatási rendszer javítása szorosan összefügg a gazdasági növekedéssel. A
jobb oktatási teljesítmény növeli a GDP-t.

Balla
István eredeti cikke a Figyelőneten
»