Ősi
vadászeszközöket hoz napvilágra a globális felmelegedés miatt olvadó
sarkvidéki jégtakaró Kanada északi részén. (Forrás:
Múlt-kor)
Az első lelet, egy 4300
éves dárdanyél még 1997-ben került elő a Yukon-folyó közelében, mégpedig
a kanadai rénszarvas, a karibu megkövesedett ürülékrétegéből. Amikor a
kanadai régészek vizsgálni kezdték a helyszínt, kiderült, hogy a
területen a telente leesett hótömegből képződött jégrétegek közé
karibuürülék rétegei ékelődtek, utóbbiban pedig jó állapotban fennmaradt
őskori eszközöket találtak.
A
kutatóknak három évvel később sikerült elegendő pénzügyi támogatást
nyerniük ahhoz, hogy megvásárolják a Yukon és az Észak-nyugati területek
(Northwest Territories) között húzódó Mackenzie-hegység bizonyos
térségeiről készült a műholdfelvételét, és elkezdjék vizsgálni a
„jégfoltokat”. Négy évvel később a régészek helikopteres „berepülés”
során vizsgáltak meg két „jégfoltot”, s egy íjat fedeztek
fel.
A leletnek köszönhetően a
csapat elegendő támogatást kapott ahhoz, hogy négy év alatt nyolc
„jégfoltot” vizsgáljanak át. A feltárások során 2400 éves dárdákat,
ezeréves hurkos csapdát, valamint 850 éves nyílvesszőket és íjakat
találtak.
„Az ürülék és az őskori
eszközök azért találhatók ezeken a helyeken, mivel évezredeken keresztül
a rénszarvasok itt töltötték a nyári hónapokat, a jégtől remélve
védelmet a melegtől. A vadászok ismerték és kihasználták a rénszarvasok
vándorlási szokásait” – magyarázta Tom Andrews, a
yellowknife-i örökségvédelmi központ régésze.
A projektben biológusok is részt vesznek, akik a
rénszarvasok ürülékét vizsgálva növény- és rovarmaradványokat, korabeli
polleneket keresnek, valamint a karibuk élősködőiről szeretnének többet
megtudni. Mások a rénszarvasok DNS-t vizsgálják, a karibuk származását
és migrációját remélve megismerni.