Elsősorban
politikai gesztus, semmint az iskolai erőszak megszüntetésének
csodafegyvere a tanárokra támadókra kivethető büntetési tételeket
megszigorító törvénymódosítás. (Forrás: FN)

Az iskolai erőszak megjelenése bár nem újkeletű, de úgy
tűnik, egyre erőteljesebben van jelen az oktatási intézményekben. Egy
tavaly év végén megjelent – az oktatási jogok biztosának megrendelésére
készült – kutatás  ugyan sokkal kisebb mértékű iskolai
agressziót mutatott ki Magyarországon, mint ami a médiából látszik, de
ennek ellenére a szakemberek, a közvélemény és a politikusok is sürgős
lépéseket tartanak szükségesnek a jelenség visszaszorítására. Az erőszak
az iskola minden szereplőjét – tehát a diákokat, a szülőket és a
tanárokat is érinti -, a legnagyobb felháborodás a pedagógusokkal
szembeni atrocitásokat kíséri.

Börtönbe kerülnek a tanárverők

Orbán Viktor a múlt héten, Ózdon, a rendvédelemről
tartott nemzeti konzultáción „maximális védelmet” ígért a tanároknak,
tanítóknak. Bejelentette, hogy az új parlament megalakulása után rögtön
benyújtják a plénum elé azt a törvénymódosítási javaslatot, amely
szigorúan büntetné a pedagógusok elleni erőszakot. Hogy pontosan milyen
törvényt módosítanának, azt nem részletezte a kijelölt miniszterelnök,
de nyilván a Btk.-ra gondolt, amelyben a pedagógusok és más közfeladatot
ellátó személyek – tűzoltók, mentősök – elleni fizikai támadások
büntetési tételeit emelnék fel.

Ezek
három évig terjedő szabadságvesztéssel egyébként most is büntethetők,
de nincs megszabva az alsó határa a büntethetőségnek. Ezért sokszor
pusztán pénzbírsággal vagy megrovással végződött eddig egy-egy tanárt
ért szülői támadás. A törvényt minden bizonnyal úgy módosítja majd a
parlament, hogy az alsó határt egy évre emeli föl, míg a felső határon
nem változtat. Azaz ezentúl mindenképpen szabadságvesztést vonna maga
után egy pedagógus, mentős, tűzoltó bántalmazása.

Orbán Viktor ígérete elsősorban politikai gesztus a
pedagógusok felé, az üzenete az, hogy megvédik a pedagógusok tekintélyét
– mondta el az fn.hu-nak Sáska Géza oktatáskutató. Az iskolai
konfliktusokat vizsgáló bizottság vezetője emlékeztetett arra, hogy
számokban szinte mérhetetlenül kicsi volt a tavalyi átfogó vizsgálatban a
pedagógusokat érő szülői támadások száma. Minden kétszázadik pedagógus
mondta, hogy szülőtől vagy más hozzátartozótól valamilyen szintű fizikai
erőszakot, „rángatást vagy lökdösést” szenvedett el. Hozzá kell tenni,
hogy az alacsony értékben szerepet játszhatott az is, hogy 11. osztályos
diákokat és pedagógusaikat kérdeztek, márpedig a középiskolás diákok
szülei már alig állnak kapcsolatban az iskolával, így kevesebb az
ütközési pont is.

Általános
iskolában gyakoribb, hogy a szülő rátámad a pedagógusra, az oktatási
ombudsmanhoz évente 2-3 ilyen jelzés érkezik. Sáska Géza azt is
hozzátette, hogy ezek is leginkább olyan területeken fordulnak elő, ahol
nagy a kulturális távolság a pedagógusok és a szülők között. Az iskolai
erőszak nem általános és nem egylényegű, bizonyos képzési típusokban és
térségekben sokkal inkább előfordul. A kutató kiemelte, hogy a
tervezett törvénymódosításhoz hasonló gesztusjellegű intézkedések nem
oldják meg a problémát, mert az „élet nem egydimenziós”, s ezt a
politikusok is jól tudják. Az iskolai erőszak jelenségének számos
társadalmi, politikai, pedagógiai, egészségügyi összetevője van, annak
enyhítése csak egy több szempontú program, hosszú távú stratégia alapján
lehetséges – véli Sáska Géza.

Nem
ez a legnagyobb probléma

Hogy inkább
a tanárok tekintélyének megerősítésére fókuszáló – üdvözlendő – gesztus
lesz a beígért törvénymódosítás, az abból is levezethető, hogy az
iskolai erőszak további fajtáit – amikor diák támad tanárra vagy
diáktársára, továbbá amikor a tanár veri meg a gyereket – jellegéből
adódóan nem orvosolja.

A magyar
közép- és szakiskolákat reprezentáló tavalyi vizsgálatban a 11.
évfolyamon tanító tanárok csaknem két százaléka állította, hogy
valamelyik diák fizikai erőszakot követett el ellene, ugyanerről a
diákok kevesebb, mint 4 százaléka tett említést. (Általában más arányok
jöttek ki a pedagógusok és a diákok kérdésekre adott válaszaiból.) A
tanulmány szerint egyébként leginkább a szakmai tapasztalat és az ezzel
járó tekintély és rutin óvja meg a tanárokat a tanítványaik
agressziójától. A diákok 10 százaléka állította, hogy tanára
bántalmazta, ugyanilyenre azonban a tanárok mindössze 2,6 százaléka
emlékezett.

Az adatokból az is
kiderült, hogy a diákok között lényegesen több az erőszakos cselekmény,
mint a diák-tanár viszonylatban. A diákok egymás közötti gyakoribb
„agressziós tettei” közé tartozik a kiabálás, a megszégyenítés és a
kiközösítés. A legtöbb erőszakos eset a szakiskolákban, a legkevesebb a
gimnáziumokban fordul elő. Mindezeket a problémákat természetesen nem
kezeli a mostani törvénymódosítás.

A
szakszervezetek értékelik a gesztust

Orbán Viktor bejelentését a pedagógus szakszervezetek
üdvözölték. Mind a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), mind a Pedagógusok
Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hangsúlyozta, hogy a törvény nem
fogja egy csapásra megoldani a problémákat, de értékelik a szándékot,
hogy fontosnak tartják a pedagógusok védelmét.