Vád alá
helyezhetik a véres vasárnapban résztvevő katonákat, miután kiszivárgott
az ügyben 10 éve nyomozó brit parlamenti vizsgálóbizottság jelentése:
eszerint oktalanul és törvénytelenül követték el a gyilkosságokat.
(Forrás: Múlt-kor)

 Kiszivárgott jelentés miatt csaptak magasra
az indulatok Angliában: eszerint a bizottság már korábban is
kiderítette, hogy az 1972. januári véres vasárnap során a katonák jó
része ténylegesen jogtalan gyilkosságokat követett el, ám ezen
beosztottakat semmilyen szinten nem vonták felelősségre.
Az
észak-írországi Londonderryben 2000 márciusában kezdődött meg a
nyilvános vizsgálat az északír zavargások egyik legellentmondásosabb
eseménye, az 1972-es véres vasárnap körülményeinek a feltárása
érdekében.

1972. január 30-án az
északír biztonsági erők megerősítésére a tartományba vezényelt brit
ejtőernyősök ugyanis Londonderryben belelőttek katolikus polgárjogi
tüntetők tömegébe, 14 felvonulót, köztük hat fiatalkorút megöltek, 17-et
súlyosan megsebesítettek. A húszezer felvonuló a törvénytelen
internálások ellen békésen tiltakozott. A városközpontba érve egy
katonai úttorlasznál összetűzésre került sor a tüntetők és a biztonsági
erők között. A hadsereg állítása szerint az ír köztársasági mozgalom egy
orvlövésze a közeli tetőkről lövést adott le a katonákra, a tüntetők
szögbombákkal ostromolták meg őket, ezért volt szükség a fegyverek
bevetésére.

Az akkori
kormányvizsgálat egy alig 10 hét alatt összedobott, az ún.
Widgery-jelentésben felmentette a brit ejtőernyősöket a jogtalan
fegyverhasználat vádja alól annak ellenére, hogy az orvos szakértők már
akkor megállapították, hogy a katonák válogatás nélkül, összevissza
lövöldöztek, és áldozataik többségét közvetlen közelről fejre, testre
adott egy-egy lövéssel ölték meg.

 A londonderry-i véres vasárnap áldozatainak
hozzátartozói azóta követelik a hadsereg fellépésnek újbóli vizsgálatát,
mivel az azóta előkerült újabb bizonyítékok is megkérdőjelezik a
fegyverhasználat jogosságát. A munkáspárti kormány 1998-ban bízta meg a
lordok házának bírája, lord Saville vezette nemzetközi bizottságot a
szigetország történetének eddigi legszélesebb körű nyilvános vizsgálata
lefolytatására. A testület azóta felkutatta a véres vasárnap több mint
2100 szemtanújának nagy többségét, kihallgattak 1400 személyt,
újságírót, rendőrt, tüntetőt, és orvos szakértők újravizsgálták a
holtesteket.

A bizottság most több
évnyi hezitálás, és halasztgatott vizsgálat után került patthelyzetbe a
kiszivárgott jelentéssel, és a The Guardian pár nappal ezelőtt már arról
számolt be, hogy az egykori, ma már nyugdíjas éveiket taposó katonáknak
bíróság előtt felelhetnek tetteikért.

Míg az áldozatok rokonai támogatásukról biztosították a
bizottságot, és a lapnak az ítélet jogosságát hangsúlyozták, mások
attól tartanak, hogy egy hasonló beismerés beláthatatlan
következményekkel járhat. Nem csak a kárpótlások százait nyújthatják be a
brit kormányzathoz, de minden korábbi katonai akció is
megkérdőjelezhetővé válik, és ezáltal a brit hadsereg jövőbeli
döntésképessége is veszélybe kerülhet.

A jelentésnek egyelőre nincs nyoma: a bizottság szerint
az 5000 oldalas beszámolót rajtuk kívül még senki sem
láthatta.