Következő cikkünk a történelemtanítás a gyakorlatban sorozatban: Dupcsik Csaba – Repárszky Ildikó: Etikai kérdések a történelemoktatásban I. „Két pogány közt egy hazáért”? Erdély, a magyarországi rendek és a Habsburg udvar boldogtalan háromszöge a 17. század első felében.

„Két pogány közt egy hazáért”? Erdély, a magyarországi rendek és a Habsburg udvar boldogtalan háromszöge a 17. század első felében (teljes cikk és óravázlat letöltése, pdf 100kb)

Részlet a cikkből:

2.3. Bethlen Gábor végrendelete

„Az én… tanácsom az én hazámhoz ez: hogy valamig egyéb nem lehet benne [amíg nem lehet mást tenni], a török nemzettel való egyességet szenvedhető károkkal is megtartsák, tőle el ne szakadjanak, hanem minden uton-módon kedvét keressék… …azt adom tanácsul, hogy Erdélyországa el ne szakadjon tőle [tehát az oszmánoktól]…

…a németekhez felküldjenek másfelől arra rendelt elégséges atyjok fiait [vagyis követeket], a kik által tudósitsák [a Habsburg uralkodót a] török szándékáról; instálván azon [arra kérve, hogy], ne hagyja [el] olyan szép végházát Magyarországnak…[Ha semmi más nincs] hátra csak a fegyverhez való nyulás, melylyel az ország [a török ellen való] megtartására elégtelen, …jobb keresztény kézbe ejteni [Erdélyt]… hogy sem mint magok adják meg a törököknek.

Római császárral ő Felségével való megbékéllésünk [szükséges]… okot a békesség felbontására ne adjanak, sőt a mint oda feljebb emlékezetet tettem arról [mint feljebb megjegyeztem], mint keresztyén emberek igyekezzenek ő Felségéhez sincerus affectussal [őszinte jóindulattal] lenni, szolgálni… a magyar nemzetnek pedig, mint magok nemzetjek javakra, megmaradásokra forgolódni [mint a saját nemzetük javára, megmaradására törekedjenek].”

Bethlen Gábor végrendelete, 1629

Feldolgozáshoz szükséges ismeretek:

– Magyarország története a tizenöt éves háború kezdetétől a 17. század derekáig

Háttérinformáció:

Bethlen Gábort többezres török hadsereg jelenlétében választották erdélyi fejedelemmé. Egyik első lépésével fegyveresen foglalt el egy várat saját, engedetlen embereitől, hogy átadhassa az oszmánoknak. Másrészt, három háborút vívott a Habsburgok ellen, az utolsót halála előtt három évvel.

Az Osztrák Császárság csak 1804-ben alakult; a Habsburg uralkodók a forrás korában német-római császárok voltak.

Feladat:

– Kit nevez a forrás „római császár”-nak? Vajon miért?

– Mit tanácsol a fejedelem az erdélyieknek: milyen viszonyt ápoljanak a törökökkel, illetve a Habsburgokkal?

– Milyen esetben látja „jobb választásnak” a Habsburgokat? Vessék össze a forrást az 1.2. forrással!