Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2011 februárjában előadássorozatot indított, amelynek keretében az intézményben folyó tudományos kutatást és iratfeldolgozást mutatjuk be. Szívesen látjuk az érdeklődőket minden hónap második csütörtök délutánján előadásainkon és az azt követő beszélgetéseken. Májusi rendezvényünkre a külső kutatóink közül hívtuk meg Varga Zsuzsannát, az ELTE docensét, hogy számoljon be legújabb kutatásairól.

A következő előadásra 2013. május 9-én 15 órakor az ÁBTL aulájában kerül sor (Budapest, VI. ker. Eötvös utca 7.)

Az előadás címe:
Sikeres tsz-elnökök börtönben: gazdasági bűnözők vagy koncepciós perek áldozatai?

Előadó: Varga Zsuzsanna

Az 1970-es évtized a közvélekedésben, sőt helyenként a szakirodalomban is úgy jelenik meg, mint a „kádári aranykor”, amely sokak emlékezetében őrződött meg a biztonság, kiszámíthatóság, relatív anyagi jólét időszakaként. A fogyasztás korabeli felfutásában, a lakossági életszínvonal javulásában meghatározó szerepe volt az agrárszektornak, különösen a termelőszövetkezeteknek. Míg az 1960-as évek első felében kenyérgabonából és húsból importra szorult az ország, addig az évtized végétől a hazai fogyasztók javuló ellátása mellett már exportálni is tudott a mezőgazdaság.
E sikertörténetnek azonban van egy máig kevéssé ismert, elhallgatott árnyoldala. Kutatómunkám során szembesültem azzal a ténnyel, hogy a szövetkezetek, különösen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek ellen az 1970-es évek első felében sokrétű támadás bontakozott ki. A sajtóban megszaporodtak a tsz-ek „bűnös üzelmeit” lejárató cikkek, majd egyre több közgazdasági, adminisztratív szigorítás érintette a mezőgazdasági tsz-eket, s végül vezetőik ellen rendőrségi, bírósági eljárások indultak, amelyek során gazdasági bűncselekményekkel vádolták meg őket.
Eddigi kutatásaim szerint az 1970-es évek első felében több mint ezer termelőszövetkezeti vezető ellen indult büntető eljárás, ami azt jelenti, hogy e vezetői gárda 10-15%-a érintett volt. Különös paradoxona ezeknek a pereknek, hogy a vádlottak padjára került tsz-vezetők a megelőző években magas rangú párt- és állami kitüntetésekben részesültek.
Ahhoz, hogy megértsük miért változott ilyen drámaian e vezetői csoport megítélése, előadásomban egyrészt rekonstruálni fogom azt a politikai küzdelmet, amely az MSZMP vezetésén belül, a reformpárti és reformellenes erők között zajlott. E konfliktus bemutatása adja meg a kulcsot ahhoz, hogy kiderüljön: kinek volt érdeke a jól teljesítő szövetkezeti szektor vezetőit bíróság elé állítani. Másrészt előadásomban sorra veszem, hogy milyen közös vonásai voltak a pereknek a nyomozati, vádemelési és bírósági szakaszban. Számos súlyos ítélet születetett, de igazi rehabilitációra a tsz-ellenes kampány leállítása után sem került sor. A pártvezetés önkritikát nem gyakorolt.