Az etikaoktatás megőrzését és megerősítését kérik a közoktatás tervezett átalakítása során a Magyar Filozófiai Társaság által képviselt etika- és filozófiatanárok, egyetemi oktatók és hallgatók. Nyílt levelükben kitértek arra, hogy sokan összekeverik az etikát a hit- és erkölcstannal, miközben szerintük az etikaóra a kritikus gondolkodás, az empátia és a demokratikus párbeszéd egyik legfontosabb iskolai színtere. – A cikkben idézik a TTE álláspontját is.

Nyílt levélben szólalt meg a Magyar Filozófiai Társaság az etikaoktatás jövőjével kapcsolatban. A szervezet és az általa képviselt etika- és filozófiatanárok, valamint az etikatanár-képzésben részt vevő szakemberek és hallgatók azt kérik, hogy a közoktatás reformja során ne szoruljon háttérbe az etika tantárgy.

A levél szerzői szerint az oktatási változásokról szóló közéleti vitákban gyakran félreértések övezik az etikaoktatás szerepét. Úgy vélik, sokan összemossák az etikát a hit- és erkölcstannal, holott a két tantárgy célja és szemlélete eltérő.

Az etika semmilyen módon nem diktál vallást vagy világnézetet, s nem is támadja ezeket. Sokkal inkább arra nevel, hogy a különböző vallási, világnézeti, társadalmi háttérből érkező gyerekek képesek legyenek értékeket egyeztetni. Arra tanít, hogy hogyan lehet egy közösségben sokféle értéket, tapasztalatot konstruktívan integrálni

– írják, hangsúlyozva, hogy az etikaórákon a gyerekek teljesítménynyomás nélkül gondolkodhatnak olyan kérdésekről, mint az igazságosság, a felelősség vagy a közösségi együttélés. A tantárgy szerintük fejleszti az empátiát, az érvelési készséget és a kritikus gondolkodást.

A jól megtartott etikaóra alapvető demokráciatanulás. Feltétlenül szükség van rá a közoktatásban, nemcsak fakultatív értelemben, hanem alaptantárgyként

– fogalmaznak.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy az etikatanárok képzése során a hallgatók nem egy adott világnélet elsajátítására készülnek, hanem különböző filozófiai és etikai irányzatokat, gyakran egymással vitázó érvrendszereket ismernek meg. Az etikatanár-képzésekért Magyarországon a filozófiai tanszékek felelnek.

A levél szerint az etika mellett a filozófiaoktatás is fontos szerepet játszik a nyitott, kreatív és önállóan gondolkodó személyiségek formálásában. A szerzők úgy vélik, mindkét terület az európai kulturális hagyomány és értékrend meghatározó eleme.

A Magyar Filozófiai Társaság végül arra kéri a kormányzatot és az oktatásirányítást, hogy a közoktatás átalakítása során építsenek az etikaórákban és az etikatanár-képzésben meglévő tapasztalatokra, és őrizzék meg az etika helyét az alaptantárgyak között.

A Történelemtanárok Egylete szerint az etika alacsony presztíszű tantárgy

A Történelemtanárok Egylete nemrég posztolt arról, hogy szükség van-e önálló etika tantárgyra az iskolákban. Álláspontjuk szerint az erkölcsi nevelés már az etika bevezetése előtt is része volt az oktatásnak. Ezt szolgálták az osztályfőnöki órák, a közösségi programok, az iskola mindennapi működése és a pedagógusok személyes példája.

A szervezet úgy véli, az etikai kérdések megvitatása természetes módon beépülhet az iskolai életbe, nem feltétlenül igényel külön tantárgyat. Emellett arra is felhívják a figyelmet, hogy a fiatalok értékrendjére a család, a kortárs közösségek, valamint a média és a digitális környezet jóval nagyobb hatást gyakorol, mint egy heti etikaóra.

A TTE szerint az etikaoktatás gyakran alacsony presztízsű tantárggyá vált, amelyet sok diák nem vesz komolyan, miközben az erkölcsi kérdésekben megfogalmazott vélemények osztályozhatósága is vitatható. A szervezet szerint több helyen inkább óraszám-biztosító szerepet töltött be a tantárgy, mintsem egyértelműen mérhető pedagógiai eredményeket hozott volna.

Forrás