Az országot az első világháború után feldaraboló békeszerződés a mai napig antiliberális érzelmek forrása.

Az összeállításban a Történelemtanárok Egyletének elnöke is nyilatkozik.

Saun Walker írása

Egy 1920-ban aláírt békeszerződés első hallásra nem tűnik tipikus musical-témának, az előttünk álló péntek és szombat este mégis több száz énekes, táncos, akrobata és lovas tölti majd meg a Hősök tere méretes betonfelületét a Trianon című rockopera bemutatója alkalmából. Az első világháborúnak és az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásának a következményeként a trianoni békeszerződés feldarabolta Magyarország területét. Ma, 98 évvel később, ez az esemény még mindig nagy súllyal szerepel a magyarok történeti emlékezetében, és az úgynevezett „Trianon-trauma” az Orbán-kormány nacionalizmusának egyik fontos építőeleme.
/…/
Orbán kritikusai szerint a történelemtanítás a számos olyan terület egyike, amelyen a kormányzat igyekszik egyre totálisabb ellenőrzést gyakorolni. „Korábban létezett egy aránylag szabad tankönyvpiac, de mostanra lényegében monopóliumról beszélhetünk” jelentette ki Miklósi László, a független Történelemtanárok Egyletének vezetője. Mint elmondta, ma a történelem tankönyvek a „trianoni békediktátum” és Magyarország áldozati szerepének leegyszerűsített képét mutatják be. „Ép ésszel senki nem vonhatja kétségbe, hogy ami 1920-ban Magyarországgal történt, az igazságtalan volt, mindazonáltal jobb lenne, ha a diákoknak lehetőségük volna a források megismerése után saját véleményüket kialakítani.” Hasonló hozzáállás érhető tetten a közelmúlt történetének tárgyalása terén is, mutatott rá az egylet vezetője. Két éve jogi úton sikerült a szervezetnek elérnie, hogy visszahívják azt az államilag megjelentetett történelem tankönyvet, amely nemzeti hősként ábrázolta Orbán Viktort, és azt a feladatot adta a diákoknak, hogy a miniszterelnök migrációellenes felszólalásának érveit felhasználva írjanak miniesszét.
Nem az iskola az egyetlen helyszín, ahol a történelem tanulságait egy Magyarországot ártatlan áldozati szerepben bemutatni kívánó hivatalos narratíva igényeihez igazítva mutatják be. Egy, a náci megszállásnak szentelt emlékmű azzal váltotta ki sokak kritikáját, hogy eltusolni igyekszik a magyar államnak a holokausztban játszott szerepét. Az emlékmű, amelyet 2014-ben Budapest egyik központi terén állítottak fel, a német birodalmi sas által megtámadott Gábriel arkangyal képében ábrázolja Magyarországot. Az emlékmű körül helyiek egy csoportja létrehozta a „történelmi igazságnak” szentelt saját, nem hivatalos ellen-emlékművét.
/…/

Olvassa el a The Guardian teljes cikkét!