A Tigris
és Eufrátesz folyók vidékének fontos kultúrtörténeti emlékhelyei is
tönkremehetnek, ha az Egyesült Államok és szövetségesei bombázzák
Irakot. Milyen kincseket rejt a mai Irak?
(Forrás: Origo)

Bár Irakban évtizedek óta a kincsrablók
fosztogatásai tizedelik a nemzeti kincseket, a Termékeny Félhold számos
emlékében még mindig eredeti helyén gyönyörködhetünk. Lássuk, hol mi
maradt fenn a páratlan kultúra legendás városaiból.

Bagdad

Az iraki
fővárosban, Bagdadban található az iraki nemzeti múzeum, amely páratlan
ókori mezopotámiai gyűjteménynek ad otthont. Kiállított emlékei között
láthatók a 3500 éves asszíriai szárnyas bikák, melyek valaha Ninive
kapuit őrizték, valamint felbecsülhetetlen értékű szobrok, sírok,
halotti kultikus tárgyak, ékírásos táblák, bronzállatok, láncok, gyűrűk
és 15 évszázad ötvösmunkái. További történelmi helyek a Tigristől
nyugatra 762-ben épített iraki fővárosban a Mirján-mecset, Bagdad keleti
fala, kapuival együtt, az al-Kadiszija-panoráma, jelentős sejkek
sírhelyei, valamint számos mecset.

Babilon

Babilon a
Kr.e. 1728-tól 1686-ig uralkodott Hammurápi és a Kr.e. 605-től 562-ig
hatalmon lévő  Nabú-kudurri-uszur királyok egykori fővárosa. Az
ő idejükből valók a folyam menti kultúra legjelentősebb emlékei.
Fennmaradt a téglával borított felvonulási út, amely a Marduk templomtól
a királyi palotáig vezetett és összekötötte a szentélyt a palotákkal.
Ettől az úttól nyugatra terülnek el a déli palota romjai, még tovább
északra találhatók Nabú-kudurri-uszur téglából és gipszből épített fő
palotájának romjai.

Ur

A körülbelül Kr.
e. 4000-ben alapított Ur városát ma Tall al Muqayyar néven találhatjuk
meg Dél-Irakban. Eredeti neve mind sumér, mind akkád nyelven „város”-t
jelent. A Biblia szerint itt élt Ábrahám, mígnem Isten sugallatára
elindult Kánaán meglelésére. A korai dinasztikus időkből való egykor
jelentős kikötővárosban ma számos sumér régészeti lelet, rom, továbbá
egy korai dinasztikus királyi temető található. A 3. dinasztia korából
való, jó állapotban fennmaradt a háromlépcsős zikkurát, Nanna holdisten
szentélyének ókori keleti lépcsős tornya.

Uruk

A Bagdadtól
250 kilométerre délre fekvő várost Kr. e. 3500-ban alapították. Gilgames
király hatalmas városfallal vetette körül, és felépítette az Ishtarnak,
a szerelem és háború istennőjének szentelt Eanna templomát. Uruk adott
otthont a sumér eposzi hősnek, Gilgamesnek, akiről a szakemberek ma már
úgy vélik, hogy a város első uralkodócsaládjából származó valós király
lehetett. Urukban különösen jó állapotban maradtak fenn a Kr.e. 2000
körül épült sumér palota romjai.

Szamarra

A
történelem előtti Szamarra város romjai a Tigris keleti partján terülnek
el, 125 kilométerre északra Bagdadtól, és csaknem 35 kilométer hosszan
futnak a modern várostól délre. Egyedülálló emléke a 9. századból való
kalifák palotája, valamint a 848 és 852 között épült mecset, amely
egykor az iszlám világ legnagyobb mecsetje volt. A több mint 60 méter
magas spirálos minaret épségben megmaradt, míg a mecsetből már csak a
romjai láthatók.

Hatra

 
Az 1-3. századból való sivatagi várost az
ENSZ kulturális szervezete (UNESCO) a világörökség részeként tartja
nyilván. A legendás Selyemút mentén fekvő egykori kereskedőváros
erődmaradványokkal, egy görög és keleti elemekkel tűzdelt arab kultúrájú
épületeket és szobrokat tartalmazó templom-negyeddel tűnk ki, melyben
legkiemelkedőbb a napisten, Samas temploma. Hatrában mind a mai napig
folynak az ásatások, számos felszínre került szobor és apróbb tárgy a
bagdadi nemzeti múzeumban látható. 

Assur

A korai
dinasztikus idő késői szakaszából (Kr. e. 3. évszázad) való egykori
asszír fővárosban védelmi falak valamint a zikkurát magas lépcsős
tornyát magába foglaló kiterjedt rommező találhatók.

Nimrud (Kalhu)

Sulmanu-asaridu király (Kr.e. 1273-1244) építtette
Asszíria második fővárosát birodalma központjává. Nevezetességei között
található a Ninurta templom, az északnyugati palota, a délnyugati
palota, a Szargon palota és különösen a zikkurát. Az ókori lépcsős
torony ma egy kúp alakú domb, romjainak magassága eléri a 17
métert.

Ninive

A Tigris bal partján, Moszullal szemben elterülő város
volt Kr.e. 704-től 612-ig az asszír birodalom fővárosa. Szin-ahhé-eribe,
Assur-ah-iddina és Assur-bán-apli királyok palotáinak egyes részeit az
1920-as években tárták fel. A látnivalók között található ezenkívül egy
80 kilométer hosszú csatorna, egy duzzasztógát, különböző templom- és
mecsetromok, továbbá egy újonnan berendezett múzeum.