Aláírásgyűjtés
kezdődött életben maradásukért
(Forrás: Népszabadság)

Évek óta folyik a vita: szükség van-e a falusi kisiskolákra?
Fenntartásuk fajlagosan jóval drágább, mint a nagyobb iskoláké. Ha egy
iskola osztályaiban csak 5-10 gyerek tanul, akkor egy ilyen intézmény
mûködését nem biztosítja az állami normatíva, s egy ilyen
iskola 10-20 millió forinttal is megterhelheti a fenntartó, az amúgy is
forráshiányos falu kasszáját. A kisiskolákról szóló vitában a községek
vezetõi és a falusi iskolák pedagógusai számos érvet
hangoztatnak, hogy miért hatékonyak és emberségesek ezek az intézmények.
Az egyik ilyen érv: mivel a kisiskolák osztályaiba kevés gyerek jár, a
pedagógusok intenzívebben tudnak foglalkozni a diákokkal. S nemcsak a
tananyagra jut több idõ, de arra is, hogy figyeljenek a
gyerekek lelki problémáira. Az is érv, hogy a diákok nagyobb
biztonságban vannak, ha naponta nem kell buszozniuk, vonatozniuk, mert
helyben van az iskola.

Az elmúlt
napokban a falusi kisiskolák életben maradásáért aláírásgyűjtés
kezdődött Baranya megyében. A falvak ragaszkodnak iskolájukhoz, mert az
presztízst ad a településnek, a pedagógusok pedig erősítik a település
szellemi erejét.

A kisiskolák
ellenzőinek is van bőségesen érvük. Ők azt állítják, hogy ezeknek az –
általában roszszul felszerelt, szaktanárokkal gyengébben ellátott –
intézményeknek a színvonala alatta marad a nagyobbak nívójának, ezért az
ilyen intézményben végző gyerekek hátránnyal vágnak neki az életnek. A
néhány fős osztályokba járó fiatalok szocializációja ugyanakkor hiányos,
nehezen illeszkednek be egy nagyobb iskolai vagy
munkaközösségbe.

Az anyagilag jobb
helyzetben lévő, a városba naponta ingázó szülők többnyire a
körzetközpontok jobban felszerelt iskolájába járatják csemetéjüket, a
tartósan munka nélküliek, a sorsukat kilátástalannak ítélők általában
beíratják a gyereküket a legközelebbi iskolába – ha az helyben van,
akkor oda. Mindez oda vezet, hogy a helyi iskola tanulói kevésbé jók,
mint amilyenek akkor lennének, ha az összes helybéli gyerek odajárna.
Ebből adódik, hogy a falusi kisiskolák továbbtanulási mutatói
valószínűleg javulnának, ha az igyekvő családok gyermekei is helyben
járnák ki a nyolc osztályt.

A falvak
vezetői korábban azt hirdették, hogy a település lakosságmegtartó
erejét növeli az iskola. Ma már sok falu önkormányzati képviselői látják
úgy, hogy ennek az ellenkezője igaz: a község minden pénzét a drágán
működő iskolájára költi, így semmi sem marad fejlesztésre, ez pedig
rontja a település lakosságmegtartó erejét. A falusi iskolák mellett
érvelők azt állítják, hogy ők a kisiskolákról szóló vitában csakis a
gyerekek, a szülők és a települések érdekeit nézik. Van, aki kétségbe
vonja ezt, és azt mondja: a kisiskolákért folyó küzdelem nem is annyira
misszió, mint inkább kenyérharc. A kisiskolák pedagógusai védik
állásukat, az iskolájukhoz ragaszkodó falusi polgármesterek pedig azért
szeretnék – az állam többlettámogatását igénybe véve – minden eszközzel
fenntartani utolsó intézményüket, mert így több hatalom marad a
kezükben. A városi iskolák pedagógusai nem igen vesznek részt a
kisiskolákról szóló vitában. Ők legfeljebb annyit mondanak: sajnálják a
sorra bezáró kisiskolákat, de ami történik, az törvényszerű. Ám a városi
iskolák pedagógusainak hallgatásában is tetten érhető a kenyérharc,
miután a falusi intézmények bezárásával gyarapodik a városi iskolák
gyereklétszáma. És persze a bevétele.