Az
emberiség világörökségéhez sorolt, páratlan kultúrkincsek is
megrongálódtak a pusztító erejű délkelet-ázsiai szökőárban – jelentette
be csütörtökön Párizsban az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális
Szervezete (UNESCO).
(Forrás: National Geographic)

Megsérült többek között Srí Lankán Galli óvárosa
és erődítménye, Indiában a konaraki Naptemplom és Mahábalipuram
emlékművei sínylették meg leginkább a természeti csapást.

Az óriáshullámok dühe a természetvédelmi területeket sem
kímélte. Áldozatul estek egyebek mellett a szumátrai partvidék trópusi
erdei és az Ujing Kulon nemzeti park Indonéziában.

Az UNESCO közleményében hangsúlyozta: „a jövőben
elsőbbséget fog adni szökőár-, valamint földrengés-előrejelző és
megfigyelő programjai kiterjesztésének az Indiai-óceán térségében és más
sebezhető övezetekben, például a Karib-tenger körzetében, hasonlóképpen
a lakosságot felvilágosító programjai kiterjesztésének is arról, hogyan
készüljenek fel vagy birkózzanak meg egy ilyen típusú katasztrófával”.
Az ENSZ-szervezet egyúttal felajánlotta segítségét az elemi csapástól
sújtott országoknak.

Az UNESCO meg
fogja vizsgálni, milyen hatást gyakorolt a katasztrófa a bioszférára és
mennyiben erősítette fel az emberi beavatkozás, a természet rombolása a
tarvágásokkal, a mangroveerdők és a korallzátonyok pusztításával a
szökőár hatását.

A természeti
katasztrófák csökkentésének lehetőségeiről világkonferenciát rendeznek
január 18. és 22. között a japán Kobe városában, ahol 1995-ben egy
Richter-skála szerinti 7,2 nagyságú földrengésben 6430 ember vesztette
életét.