A
felsőoktatási és szakképzési intézmények 2005-től kötelesek kiadni az
egységes önéletrajzi adatokat tartalmazó csomag tanulmányokra vonatkozó
dokumentumait.
(Forrás: Népszabadság)

Ezzel az „útlevéllel” megindulhat a szakképzési
mobilitás és a külföldön szerzett szakmai gyakorlatok is vonzóvá
válhatnak. A (középfokú) szakmai végzettség azonban még nem mindenki
számára elérhető: a hátrányos helyzetű európaiak majdnem egynegyede
alulképzett.

December közepén Hollandiában, Maastrichtban háromnapos,
szakképzési kiállítással egybekötött konferenciát tartott az Európai
Bizottság és az unió holland elnöksége. Részt vettek rajta a tagállamok
oktatási miniszterei, valamint a Leonardo da Vinciről elnevezett uniós
szakképzési program képviselői.

A
szakmai találkozón az Europass – a munkavállalásnál és képzéseken
használható egységesített önéletrajz – és az OECD által kidolgozott, a
tagállamok diákjainak gyakorlati matematikatudását értékelő
PISA-felmérés volt napirenden.

Jan
Figel, az Európai Bizottság új, szlovák származású oktatási biztosa
bejelentette: az Európai Parlament megszavazta az Europass bevezetését,
így 2005. január 1-jétől jelentős közösségi támogatással minden tagállam
létrehozza saját nemzeti Europass-központját az EU-n belüli szakmai
gyakorlatot, a munkavállalást és felsőoktatási mobilitást elősegítő
egységes rendszer kiépítésére. Az idén szakmát vagy felsőfokú diplomát
szerzők már automatikusan kézhez kapják a képzésük tartalmát –
tantárgyaikat, azok tematikáját és osztályzataikat feltüntető – igazoló
lapokat, amelyek az Europass portfólió (vagyis önéletrajzi „dosszié”)
szerves részét képezik. Ennek a dossziénak a birtokában bárki
jelentkezhet további szakképzésre, oktatási intézményekbe vagy szakmai
gyakorlatra az unión belül. Az Europass a munkaadók dolgát is
megkönnyíti, mert az állásra jelentkezők szakmai hátteréről
egységesített formában juthatnak információkhoz. (Egy német építési
vállalkozó például tudni fogja, hogy pontosan mit takar a francia vagy a
magyar jelentkező kőműves végzettsége, így az állásra megfelelő
személyt is könnyebben kiválaszthatja.)

A konferencián többek között Magyar Bálint oktatási
miniszter is tartott előadást, amelynek témája a hazai szakképzés és a
munkaerő-piaci igények összehangolása, az információs eszközök
használata és az idegennyelvi oktatás fejlesztése volt. Az oktatási
miniszter szerint Magyarországon a középfokú oktatás három szintje – a
gimnáziumok, a szakközépiskolák, valamint a szakiskolák – jelenleg
teljesen elkülönülten működik, ezért tanulóik eltérő teljesítményt
nyújtottak a PISA nemzetközi tanulmányi felmérésen is. A hazai
gimnáziumok általában az élen végeztek, a szakközép- és a szakiskolák
viszont átlagon alul teljesítettek a szövegértést és a matematikában,
illetve a természettudományban való jártasságot felmérő, nemrég
közzétett PISA 2003 vizsgálatban is.

– A legnagyobb kihívás számunkra ezért az európai
képesítési keretrendszer hazai kialakítása, vagyis az oktatás különféle
szintjeinek összehangolása, az alapoktatástól a felnőttképzésig. Ehhez
elsősorban a magyar és az uniós munkaerő-piaci igényeket kell szem előtt
tartanunk – mondta Magyar Bálint.

A konferencián elhangzott, hogy az EU-ban 80 millió
alulképzett – középfokú végzettséget nem szerzett – állampolgár él,
ezért az információs rendszerek kiépítésére, a hátrányos helyzetűek
motiválására, az alapfokú oktatás színvonalassá tételére, s a megszűnt
ipari ágazatok munkaerőinek át- és továbbképzésére kell a leginkább
támogatást nyújtatni, illetve közös programokat létrehozni.

A PISA 2003 vizsgálaton – az
élmezőnybe jutott Finnországot és Hollandiát kivéve – a tagországok a
középmezőnyben végeztek (Hongkong, Korea, Japán és Kanada mögött). Jan
Figel kiemelte: az unió rendkívül komolyan veszi a PISA-felmérés
eredményeit. – Az EU célja, hogy tagállamai az oktatás minden területén
az élvonalba kerüljenek, ezért jelentős anyagi, valamint koordinációs
támogatást nyújt az egyes tagoknak a hallgatói és tanári mobilitás
elősegítéséhez és az oktatói továbbképzéshez – mondta lapunknak az
oktatási biztos.