Szörfölhetünk-e
nyom nélkül?
(Forrás: Népszabadság)

Vajon használhatjuk-e az internetet teljes
névtelenségben? Böngészhetünk-e bizonyos oldalakat úgy, hogy soha, senki
ne tudja ezt később bizonyítani? Küldhetünk-e e-mailt valakinek úgy,
hogy tökéletes névtelenségbe burkolózva kilétünk rejtve
marad?

Ahhoz, hogy választ kapjunk a fenti kérdésekre, tisztában
kell lennünk a TCP/IP protokollra épülő világháló működésével. Az
internetre fellépő számítógépeket az IP-címük (egy egyedi számsor)
azonosítja, úgy, mint például az autókat a rendszámuk. Azok a csomagok,
amelyek az adatokat (a megtekinteni kívánt weboldal tartalmát vagy az
e-maileket) tartalmazzák és szállítják, a fejlécükben tartalmazzák a
feladó és a címzett gép IP-címét, így talál el egy elküldött e-mail a
címzetthez. Felmerül a kérdés, hogyan maradhatunk így anonimek? Hiszen
egyértelműen kiderül, hogy honnan, hová ment a csomag. A szolgáltatók
több évre visszamenőleg tudják, hogy milyen IP-címmel melyik előfizető
jelentkezett be hozzájuk. Van azonban olyan eset, amikor az egyértelmű
azonosítás nem lehetséges, vagyis egyetlen IP-címhez nem lehet pontosan
egy felhasználót rendelni. Ennek az az oka, hogy a kezdetek kezdetén nem
volt teljesen egyenletes az IP-címek kiosztása, például földrajzilag
sem. Megoldás azonban volt: például egy alhálózat összes gépe azonos
IP-címet kap, és lényegében egy számítógépnek látszik. A modemes
elérésnél sincs fix IP-cím: minden egyes betárcsázáskor új IP-címet
kapunk a még szabad listából, majd ha kilépünk, megkapja más a számot.
Tehát az internetszolgáltatóknak óriási szerepük lehet abban, hogy egy
internetes „bűnözőt” felkutassanak a hatóságok, hiszen csak náluk van
nyilvántartva az, ki mikor jelentkezett be. Gondoljunk csak arra, hogy
léteznek regisztrációmentes, ingyenes modemes internetelérések is, ahol
utánunk „csak” a telefonszám marad nyomként.

Tehát a legfontosabb kulcsszó az IP-cím, ugyanis sok
mindent elárul már önmagában is. Erről könnyen meggyőződhetünk, ha
valamilyen IP-elemző programba vagy weblapra beírunk egy IP-címet. Sok
mindent megtudhatunk, például, hogy hol van földrajzilag a gép, vagy
hogy melyik internetszolgáltatótól kapott IP-címet. Ennek segítségével
azonban még korántsem találhatunk meg egy rosszindulatú felhasználót!
Előfordulhat, hogy az adott IP-című gép egy internetkávézóban volt, ahol
nem regisztrálták a felhasználókat, vagy egy hipermarket
számítógép-osztályán, ahol minden vásárló bátran felléphetett a netre.
Ebben az esetben talán csak a biztonsági kamera felvételére lehetne
támaszkodni, de az már egy másik történet. Az anonim e-mailezés
legegyszerűbb formáját rengetegen használják: valamelyik ingyenes
levelezőrendszeren létrehoznak egy ideiglenes postafiókot, amit például
csak egy internetes fórumban való hozzászólás erejéig használnak. Ennél
bonyolultabb, de biztosabb megoldás az ún. „remailerek” használata. Ezek
olyan számítógépek, amelyek fogadják a beérkező üzeneteket és
továbbítják a címzetthez, némi módosítást követően: kitörlik az üzenet
fejlécét, így a címzett biztos nem fogja tudni, ki volt az eredeti
feladó. Ha több remaileren is átküldjük a levelet, akkor szinte biztosak
lehetünk abban, hogy a címzett nem tudja kinyomozni kilétünket, pláne,
ha azok véletlenszerűen még késleltetik is a levél továbbítását. A www.anonymizer.com
weboldalról tudunk küldeni anonim e-maileket, valamint anonim módon
tudunk szörfölni az oldalról elindulva: ez lehetőséget biztosít arra,
hogy úgy netezzünk, hogy senki ne tudjon információkat szerezni rólunk.
Ez úgy működik, hogy a kívánt oldal címét az Anonymizer oldalára kell
beírni, az is tölti le nekünk, tehát a megtekintendő oldal és közöttünk
egy harmadik fél áll kapocsként, ami senkinek nem adja át a mi
adatainkat.

Biztos sokszor
hallották már, hogy „ismeretlenek” jogsértő anyagokat helyeztek el
valamelyik weboldalon (paparazzifotók, ügynöklisták stb.). Miért nehéz a
nyomukra bukkanni? Lehetőségünk van arra, hogy ingyenes e-mail címmel
regisztráljunk ingyenes webtárhelyet. Ráadásul a szerver akárhol a
világon lehet. Vagyis a fenti módszereket követve, vegyítve képesek
lehetünk arra, hogy bottal üthessék nyomunkat.

Ujjlenyomatot azonban a saját gépünkön is hagyunk: a
számtalan cookie, history és cache (átmeneti tároló) információkat
felhasználva szinte tökéletesen rekonstruálhatóvá válik előző napi, vagy
akár a teljes múlt heti internetes böngészésünk – sajnos nemcsak
számunkra, hanem a gépünkhöz hozzáférő idegenek számára is! Ezt
elkerülendő, célszerű az átmeneti tároló és a history tartalmát
rendszeresen üríteni.

---

Cookie:
kisméretű szövegfájl, amit a webhelyek helyeznek el számítógépünkön. A
webhellyel kapcsolatos információk (beállítások, megadott személyes
adatok) tárolására szolgál, hogy a legközelebbi látogatáskor
automatikusan személyre szabottan jelenjen meg az oldal. Jelentős
információforrást jelent a weboldalnak.

History: a meglátogatott
webhelyek listája.