A
Science magazin legfrissebb számában megjelent tanulmány megcáfolni
látszik azt a feltételezést, miszerint elődeink Afrikából több hullámban
és több irányban vándoroltak volna szét.
(Forrás: National
Geographic)

Genetikai vizsgálatok
arra utalnak ugyanis, hogy egyetlen kisebb csoport hagyta el a
kontinenst kb. 65 ezer évvel ezelőtt, a mai ember pedig egyedül ettől a
csoporttól, sőt azon belül is egyetlen „genetikai Évától” származik. Pár
éve még határozottan meg voltak győződve kutatók arról, hogy a ma élő
ember elődje nem egyetlen, pár száz fős csoporttól származik, hanem a
világ több pontján, egymástól függetlenül fejlődött ki hasonló
tulajdonságú emberegyed. Határozottan tagadták, hogy egyetlen szerencsés
embercsoport képes lett volna a többit a kihalás szélére sodorni, és
hogy az Afrikából érkező ősemberek kiváló alkalmazkodóképességük révén
minden más régió ősembere fölé emelkedtek volna.

Bár akkoriban is különböző DNS-vizsgálatokra hivatkozva
álltak ki a tudósok a „multikulturális” ősember elmélete mellett, egy
friss tanulmány szintén genetikai vizsgálatokra alapozva azt állítja: mi
magunk egyetlen csoport, sőt egyetlen „genetikai Éva” utódai lennénk. A
csoport valamikor 65 ezer évvel ezelőtt hagyhatta el az afrikai
kontinenst és vándorolhatott elsősorban dél felé.

Elődeink a Vörös-tengeren keresztül, az Indiai-óceán
partjai mentén jutottak el Délkelet-Ázsiába, illetve Ausztráliába.
Európa ugyan szintén ezen migrációs hullám következtében népesült be
őseinkkel, ám kezdetben azért vették útjukat inkább dél felé az
Afrikából kivándorlók, mert az utolsó jégkorszak végén még ugyancsak
hideg lehetett az öreg kontinensen. A most megjelent tanulmány szerzője,
Vincent Macaulay szerint őseink már valahonnan Délkelet-Ázsiából
fordultak vissza és hódították meg előbb Iránt és a Közel-Keletet, majd
pedig Európát.

A mostani hipotézis
Malajzia őslakosain, az orang aslikon elvégzett DNS vizsgálatokon
alapul. Az orang aslikról tudósok azt állítják: az Afrikából érkező első
és egyetlen migrációs hullám tagjai lehettek. A vándorlók hozzávetőleg
1-4 kilométert tehettek meg évente, és mindössze pár százan lehettek a
Glasgow Egyetem professzorának tollából megjelent tanulmány szerint.
Éppen ezért 15 ezer évbe is beletelhetett, míg az első Afrikából
származó ősünk megjelent az addig neadervölgyiek által uralt
Európában.

Bár Alan Templeton, a
Washington Egyetem professzora a Science című folyóiratban tavaly
megjelent írásában már kiállt amellett, hogy a ma élő ember
tulajdonképpen Afrikából származik, ám szerinte három migrációs hullám
indult el Afrikából: az első jó 2 millió éve, a második kb. 800 ezer
éve, a harmadik pedig kb. 100 ezer éve. Megállapításait szintén
genetikai vizsgálatokra alapozta, sőt Templeton azt is kétségbe vonta,
hogy a többi emberfajta valamilyen erőszakos beavatkozás következtében
halt volna ki. Az amerikai kutató szerint az Afrikából érkező csoportok
dominanciája inkább egységesülés révén alakult ki, semmint valamiféle
evolúciós verseny közben.

Bár mint
látszik genetikusok egymás között sem mindig értenek egyet, a legnagyobb
véleménykülönbség kétségkívül a genetikusok és a régészek között van. A
régészek java ugyanis a multiregionális evolúció tézise mellett van.
Richard Klein, a Stanford Egyetem professzora a The New York Times-nak
nyilatkozva kifejtette: „Semmilyen régészeti lelet nem utal arra, hogy
elődeink 65 ezer évvel ezelőtt hagyták volna el Afrikát. A legkorábbi
Afrikán kívüli lelet, mely elődeinkre utal 50 ezer éves. Ha valaki be
akarja bizonyítani, hogy már 65 ezer évvel ezelőtt elindult Afrikából
egy migrációs hullám, akkor előbb mutasson fel egy megfelelő korú
leletet.”

Az archeológusok inkább
abban hisznek, hogy Európát egy második hullámban „kolonizálták”, amely
40 ezer éve történhetett. Ekkoriban közvetlenül Afrikából észak felé
vándorolva, a Nílus folyó mentén érték el a Földközi-tenger vidékét
őseink, hogy aztán majd Európába érve átvegyék az öreg kontinens feletti
uralmat.

A vitatott tézisek mellett
azonban akad olyan kérdés is, melyet sem az archeológusok sem pedig a
genetikusok nem tudnak megválaszolni. A Science folyóiratban megjelent
tanulmány szerzője is utal arra, hogy egyelőre értetlenül állunk a
kivándorlás tényének indoka előtt. Tudósok abban többé-kevésbé
egyetértenek, hogy migráció volt, arról már vitatkoznak, hogy mikor és
hány hullámban, ám hogy miért is indult útnak a mai ember elődje, arról
csak feltételezések vannak.