Az
alábbiakban a Népszabadság Iskolakezdés című mellékletének cikkeiből
válogatunk.

Felvételi:
készülni, de mire?

Egy hét múlva megkezdődik a tanév, ami egyben azt is
jelenti, hogy a végzős középiskolásoknak készülniük kell a
felvételire.

Csakhogy egyelőre senki
sem tudja megmondani nekik, mire is készüljenek. Nem lehet tudni
ugyanis, hogy milyen szakok indulnak 2006 szeptemberétől az egyetemeken
és a főiskolákon, így azt sem, mik lesznek ott a felvételi
követelmények, azaz mely tárgyakra kellene „ráerősíteniük” a diákoknak.

Jövőre az egész magyar
felsőoktatásnak át kellene állnia az úgynevezett bolognai típusú,
többciklusú képzési rendszerre. Ez a gyakorlatban egyebek mellett azt
jelentené, hogy a jelenlegi több mint 400 szak helyett csak 102 alapszak
indulna. A felvételi tájékoztatóban a jelentkezők nem találnának többé
például szakpárokat, de még tanárképzést sem: a pedagóguspályára
vágyóknak először fizika, kémia vagy matematika szakra kellene
felvételizniük, majd a hároméves bachelor képzés elvégzése után
mehetnének tovább a tanári képesítést adó master képzésekre.

Mindez azonban egyelőre csupán
feltételes módban értendő, az új képzési struktúra bevezetésére ugyanis
még mindig nincsen jogszabályi felhatalmazás. Mádl Ferenc nem írta alá
ugyanis a parlament által tavasszal megszavazott – a többciklusú
képzésre való átállást is szabályozó – új felsőoktatási törvényt. A volt
köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól,
a taláros testület pedig még mindig nem döntött az ügyben.

A 2006-os felvételi tájékoztatók
összeállításához legkésőbb novemberben tudniuk kellene az egyetemeknek,
főiskoláknak, illetve az Oktatási Minisztériumnak: indulhatnak-e az új
szakok, vagy minden marad a régiben. Néhány helyen már az elmúlt
tanévben is folyt informatika szakon bolognai típusú képzés,
szeptembertől pedig újabb három – agrár, műszaki és egészségügyi –
területen indul a többciklusú oktatás. Ezek azonban kísérleti jellegű
képzések, a teljes átálláshoz a felsőoktatási törvény módosítására lenne
szükség.

Tovább

Versenyben a
felvételért

Az
Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeknek (OKTV) mindig is nagy volt
a tétjük, hiszen az országos döntők valamennyi résztvevője az adott
tantárgyból mentesült az érettségi vizsga alól.

Az első 15 versenyző emelt szintű jeles osztályzatot és
százszázalékos minősítést, a döntőben részt vevő többi versenyző
középszintű jeles osztályzatot és százszázalékos minősítést kapott. Ezen
kívül az első tíz helyezett az adott tantárgyból mentesült a
főiskolai/egyetemi felvételi vizsga alól, automatikusan maximális pontot
kapott érte.

Tovább

Emelt szintre kell készülni – Több ponton is változik
az érettségi-felvételi rendszer

Újra
kell gondolniuk felvételi stratégiájukat azoknak a diákoknak, akik az
idei érettségi-felvételi szabályok alapján szövögették továbbtanulási
terveiket. Az Oktatási Minisztérium az idei botrányok után több ponton
is változtatott a rendszeren. Az egyik leglényegesebb változás lesz a
2006-os érettségi-felvételiken, hogy nyelvvizsgával az eddigi 20 helyett
legföljebb csak 10 többletpontot lehet szerezni. A középfokú
nyelvvizsga továbbra is 7, a felsőfokú pedig 10 pluszpontot ér ugyan, ám
hiába van egy diáknak mindkettő, akkor is legföljebb csak 10
többletpontot szerezhet.

A
felvételin a pluszpontokkal együtt változatlanul maximum 144 pontot
lehet elérni. A 120 pontból 60 a hozott pontokból állhat össze: ebből
maximum 10 lehet az érettségi átlageredményének kétszerese, további
legföljebb 50 pedig a középiskolai osztályzatokból alakul ki. A szerzett
pont is maximum 60 lehet: ez a felvételiként előírt két érettségi
tárgyból adódik úgy, hogy egy vizsgán legföljebb 30 pontot lehet elérni
(a 2006-ra szakcsoportonként előírt felvételi tárgyak listája
megtalálható az Oktatási Minisztérium honlapján, a www. om.hu-n).