Irányító
testületek helyett gazdasági tanácsokat kell majd fölállítaniuk az
egyetemeknek. A grémiumokban helyet kaphatnak az oktatók is.
(Forás:
Népszabadság)

Várhatóan jövő hétfőn
szavaz a parlament az új felsőoktatási törvény módosításáról. A
jogszabályt tavasszal már elfogadta az Országgyűlés, de Mádl Ferenc volt
államfő az Alkotmánybírósághoz küldte előzetes normakontrollra. Az
akkori köztársasági elnök elsősorban az úgynevezett irányító
testületekkel kapcsolatban fogalmazott meg aggályokat, mondván: a
grémium úgy dönthet a tudományt is érintő kérdésekről, hogy a tudományos
élet képviselőit kizárják a testületből, sőt a tagok számára még a
felsőfokú végzettség sem előírás. Az AB október végén hozott határozatot
az ügyben, amelyben helyt adott a kifogásoknak. A testület
megállapította: a törvény több helyen is sérti a tudományos élet
szabadságát, a felsőoktatási autonómiát.

Az oktatási tárca ezért az AB intelmeinek megfelelően
átdolgozta a törvényt – közölte lapunkkal Magyar Bálint szakminiszter.
Eszerint az irányító testületek helyett gazdasági tanácsokat kell majd
létrehozniuk az egyetemeknek és a főiskoláknak. – Így már az
elnevezéssel is korlátozzuk a testület jogkörét: tudományos kérdésekkel
nem, csak gazdasági ügyekkel foglalkozhat – mondta. Hozzátette: a tanács
nem a szenátus fölé rendelt szerv lesz, hanem vélemény-előkészítő,
javaslattevő testület. A hét-kilenctagú tanács tagjai közül
kettőt-hármat az oktatási miniszter delegál (egyet a pénzügyminiszterrel
egyeztetve), hármat-négyet a szenátus választ. A testületnek hivatalból
tagja lesz a rektor, illetve a gazdasági igazgató, de más
szenátustagokat továbbra sem lehet beválasztani a tanács tagjai közé. A
külsős emberek mellett azonban – ellentétben a „viszszadobott”
elképzelésekkel – a testület tagja lehet majd az egyetem vagy a főiskola
bármely más oktatója, kutatója is.

Magyar Bálint elmondta azt is: a tagokkal szembeni
korábbi összeférhetetlenségi szabályok – a fenti egy kivételével –
változatlanok maradnak. Vagyis: továbbra sem lehet a gazdasági tanácsba
delegálni pártok képviselőit vagy a minisztériumi apparátus tagjait.

Az AB azt is kifogásolta, hogy a
törvény értelmében az állami támogatás megvonásával büntethetik azokat
az intézményeket, amelyek nem állítják föl határidőre az irányító
testületeket. A taláros testület szerint ezzel ugyanis nyomást
gyakorolhatna a kormány az általa delegált tagok megszavazása érdekében.
Magyar Bálint ezt a passzust azzal indokolta, hogy szankciók hiányában
semmilyen következménye nem lenne, ha nem állnának föl a testületek. A
szaktárca mindazonáltal ezt a részt is átdolgozta: a támogatást
késlekedés esetén sem vonhatja meg az intézménytől a miniszter, ellenben
a bírósághoz fordulhat.

Alkotmánysértőnek találtatott az új törvényben az is,
hogy a kormány a tudományos élet képviselőinek bevonása nélkül
határozhatja meg, mely tudományágakban folyhat képzés. A tárca ezért ezt
a jogot a Magyar Rektori Konferenciára ruházta át.

Magyar Bálint közölte: a módosítás kidolgozásában részt
vettek a pénzügyi és az igazságügyi tárca képviselői, a minisztérium
egyeztetett a szakmai szervezetekkel is a törvényről, azok pedig
elfogadták a változtatásokat. Az új felsőoktatási törvény így – ha a
parlament hétfőn megszavazza, majd Sólyom László államfő is aláírja –
március 1-jén lép hatályba.