Jogellenesen
elkülönítették a roma gyerekeket a kerepesi Széchenyi István Általános
Iskolában a kisebbségi ombudsman szerint.
(Forrás: origo)

 Az iskolában kulcsra zárták annak a
folyosónak az ajtaját, amely a cigány diákokból álló gyógypedagógiai
tagozat tantermeihez vezetett, mert csak így tudták elérni, hogy a
diákok benn maradjanak a tanórákon. Azt is elismerték, hogy valóban
statisztikát készítettek a cigány diákokról.

A kisebbségi ombudsman vizsgálatát a kerepesi Széchenyi
István Általános Iskola egyik volt tanára kezdeményezte, mert szerinte
az iskolában diszkriminálják a roma gyerekeket. A tanárnő konkrét
iratokkal bizonyította, hogy a roma gyerekekről statisztikákat készített
az iskola, és név szerint nyilvántartotta őket. Az iskolát megkerestük,
de senki nem kívánt nyilatkozni. Az [origo]-hoz eljuttatott ombudsmani
jelentés azonban tartalmazza az intézmény álláspontját is a kivizsgált
kérdésekben.

Dr. Kaltenbach Jenő, a
nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa
megállapította, az iskola igazgatója, Nagy László pedig elismerte a
jogtalan adatkezelést a jelentés szerint. Az igazgató arra hivatkozott,
hogy még 2001-ben be akarták vezetni a kisebbségi oktatást, és az ehhez
begyűjtött adatokat használták fel gondatlanságból a későbbiekben is.
Azóta törölték a jogellenesen beszerzett adatokat.

Az ombudsmani jelentés szerint az intézményben a
2001-2002-es tanév végétől az iskolaépület egy új, külön szárnyában
folyt a gyógypedagógiai nevelés-oktatás. A helyi cigány kisebbségi
önkormányzat és az iskola igazgatója is megerősítette az eljárás során,
hogy a gyógypedagógiai tagozaton tanuló minden gyerek roma
származású.

Nagy László, a kerepesi
Széchenyi István Általános Iskola igazgatója elismerte, hogy a „normál”
és gyógypedagógiai tagozat épületrészét összekötő folyosót valóban
lezárták, de csak a tanórák idején. Szerinte erre azért volt szükség,
mert így akarták a gyógypedagógiai tagozaton tanuló roma gyerekeket benn
tartani a tanórákon. Elmondása szerint ez nem akadályozta a gyerekeket a
mellékhelyiségek használatában, viszont így nem tudtak engedély nélkül
kimenni óráról, nehogy a „gyermek kikerüljön a nevelő
látóköréből”.

Tűz vagy más
vészhelyzet esetén azonban a gyógypedagógiai tagozat diákjai és tanárai
csak a két épületrészt összekötő folyosón keresztül tudnának
kimenekülni, így a kulcsra zárt ajtó akár tragédiához is vezethetett
volna a kisebbségi biztos szerint. „Egy oktatási intézményben minden
pedagógiai problémát pedagógiai eszközökkel kell megoldani, nem lehet a
diákok személyes szabadságát fizikai eszközökkel korlátozni” – áll az
ombudsman jelentésében. Az iskolának más eszközökkel, például
motivációval kell elérnie, hogy a tanulókat az osztályteremben tartsa,
de nem zárhatja be őket ennek érdekében. Arról nem is beszélve, hogy a
„bezártság” önmagában is megalázza, lealacsonyítja az embert – olvasható
az ombudsmani vizsgálat anyagában.

A panaszt tevő tanárnő azt is állította, hogy a roma
gyerekeket igyekeztek távol tartani a közösségi rendezvényekről, így
például nem vehettek részt az iskolai farsangon. A jelentés utal arra,
hogy erre nézve ellentmondásos tájékoztatást kaptak Nagy Lászlótól. A
helyszíni vizsgálat során megállapították, hogy az igazgató az
osztályközösségeknek és a diákönkormányzatnak megengedte, hogy
eltiltsanak diákokat az iskolai rendezvényekről, pedig ilyen kizárási
jogot nem biztosíthatott volna számukra. Magatartási, viselkedési
problémák pedig elsősorban a kizárólag romákból álló gyógypedagógiai
tagozat csoportjainál merültek fel.

Arra ugyanakkor nem találtak bizonyítékot, hogy a
speciális tagozaton tanuló roma gyerekeknek korábban, még a tanítási idő
alatt kellett ebédelniük azért, hogy ne találkozhassanak az ebédlőben a
többiekkel. Ahogy az sem volt bizonyítható, hogy ezek a diákok
származásuk miatt nem járhattak volna napközibe.

Az ombudsman jelentése szerint az iskola igyekszik
kapcsolatot tartani a tanulók szüleivel és a helyi cigány kisebbségi
önkormányzattal is. A CKÖ azt állítja, látogatja is az iskolát, és
meggyőződése, hogy az „ide járó roma gyermekek minden segítséget
megkapnak”.

Ugyanakkor az Országos
Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) már korábban szakmai
hiányosságokat és szabálytalanságokat tárt fel az intézményben, az
ombudsman ezért is terjesztette ki a vizsgálat körét.