Mind
nagyobb nemzetközi érdeklődést vált ki, mi történt az I. világháború
alatt a törökországi örményekkel. Erre kívánt reagálni az MTA
Történettudományi Intézete tegnapi rendezvényével.
(Forrás:
Népszabadság)

Mind nagyobb
nemzetközi érdeklődést vált ki, mi történt az I. világháború alatt a
törökországi örményekkel. Erre kívánt reagálni az MTA Történettudományi
Intézete tegnapi rendezvényével, amelyen Yusuf Halacoglu, a Török
Történelmi Társulat elnöke tartott előadást.

A történész hangsúlyozta, hogy 1914 előtt nem létezett
örmény probléma az Oszmán Birodalomban. A másfél milliós örménységet
azonban az antanthatalmak fel akarták használni az olajkincsek által
erősen felértékelődött birodalom felosztására. Ezért a franciák, az
angolok és az oroszok már jóval a háború előtt létrehozták a velük
együttműködő örmény szervezeteket, amelyeknek területeket is ígértek egy
önálló ország alapításához. Az örmények egyebek között ezen ösztönzések
hatására követtek el terrorcselekményeket. Például stratégiai
fontosságú távíróvonalakat robbantottak fel. Ezek nyomán kezdődött meg
1915-ben áttelepítésük a birodalom sivatagos területeire. Ezt a
hatóságok a történész szerint a lehetőségekhez képest emberségesen
igyekeztek megszervezni. Egyetlen olyan utasításnak sincs nyoma a
dokumentumokban, amely szerint az örményeket ki szándékozták irtani. A
különböző források szerint körülbelül félmillió volt az áttelepítettek
száma, közülük mintegy 270 ezren pusztultak el. A háború végén a török
kormány törekedett az örmények kárpótlására és a velük kegyetlenkedők
megbüntetésére. 1921-ben, a jelentős kivándorlás után is egymillió
örmény élt Törökországban. Yusuf Halacoglu szerint nem lehet
genocídiumról beszélni a történteket értékelve, de ha valaki emellett
tör lándzsát, forduljon bírósághoz.

Az előadást követő vitában Karsai László történész
egyebek között azt kifogásolta, hogy török kollégája alapvetően külső
tényezőket tesz felelőssé a történtekért. Megkérdezte, elfogadták-e a
török hatóságok a kollektív bűnösség elvét? Yusuf Halacoglu szerint nem
lehet kollektív felelősségre vonásról beszélni, mert 400 ezer örményt
egyáltalán nem érintettek az események. Azt pedig, mint mondta, nem
lehet ismérvül értékelni, hogy nagyon sokan haltak meg, mert akkor
genocídiumnak kell minősíteni Hirosimát, a jelenlegi háborút, de még az
izraeli-palesztin konfliktust is.