A
szakszervezet és a Fidesz tiltakozik a felsőoktatásban bevezetni
tervezett, halasztott fizetésű tandíj miatt, a hallgatók pedig érdemi
információkat szeretnének a modellről.
(Forrás:
Népszabadság)
A képzés költségeit
utólag Ausztráliában és Nagy-Britanniában kell megtéríteni.
Elfogadhatatlan a Felsőoktatásban Dolgozók Szakszervezete számára, hogy
megszüntessék az egyetemeken és a főiskolákon a nem oktatói vagy kutatói
munkakörben dolgozók közalkalmazotti jogviszonyát. Az érdekvédők ennek
megakadályozására készek akár az utcára vonulni és sztrájkolni is –
közölte lapunkkal Kis Papp László, a szakszervezet elnöke.
A kormányprogram-tervezet szerint
ugyanis a felsőoktatási intézményekben dolgozó technikai vagy gazdasági
feladatokat ellátó személyzetet a jövőben nem közalkalmazottként is föl
lehet majd venni. Kis Papp László szerint Magyar Bálint szakminiszter
ismét „elővette” azokat az ötleteit, amelyek ellen a szakma az új
felsőoktatási törvény előkészítésekor már sikeresen tiltakozott. Úgy
vélte: a döntés következtében a 30 ezer nem oktatói, kutatói munkakörben
dolgozó alkalmazott teljesen kiszolgáltatottá válna, akik, ha
vállalkozás formájában végeznék mai tevékenységüket, az a jelenleginél
többe kerülne az intézményeknek.
A
szakszervezeti vezető a Magyar Bálint által javasolt utólagos képzési
hozzájárulás bevezetését sem tartja elfogadhatónak. (Ennek lényege, hogy
a már munkába állt hallgatóknak utólag, részletekben vissza kell majd
fizetniük képzésük költségeit akkor, ha jövedelmük elért egy bizonyos
szintet.) Kis Papp László úgy látja: ez a diplomások megadóztatása
lenne.
Az utólagos képzési
hozzájárulás ellen érvelt tegnap Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke is.
Az MTI jelentése szerint azt mondta: ebből csak 2013-ban, 2015-ben
csordogálna bevétel, ezért ez „egy Brüszszelnek szóló propagandafogás”.
Ekler Gergely, a Hallgatói
Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke lapunknak azt mondta:
nem ismerik részletesen a program elemeit. A szervezet ezért
tájékoztatást kért Magyar Bálinttól, de levelükre még nem kaptak
választ. A hallgatói szervezet ezzel egyidejűleg az ausztrál oktatási
minisztériumtól is információkat kért arról, hogyan működik náluk ez a
rendszer.
A képzési költségek
utólagos megtérítése ugyanis nem magyar találmány: Ausztráliában több
mint egy évtizede működik, és nemrégiben Nagy-Britanniában is
bevezették. Igaz, Tony Blair brit miniszterelnök kormányzása egyik
súlyos válságát élte át az utólagos visszafizetésű tandíjat bevezető
felsőoktatás-finanszírozási javaslatával. Nagy-Britanniában 1998-tól
intézménytől és képzési területtől függetlenül egységes tandíjat
vezettek be, az addigi hallgatói támogatásokat pedig teljes egészében
hallgatói hitelekkel váltották föl. Szociális helyzettől függően
elengedték, vagy mérsékelték a tandíjat.
Mindez azonban aggályos volt az esélyegyenlőség
érvényesülésével kapcsolatban. A vitákból ugyanakkor az is kitűnt, hogy a
tandíj a felsőoktatási intézmények számára elengedhetetlen fontosságú
bevételt jelent. A kormány 2003 januárjában ezért bejelentette: 2006-tól
differenciált tandíjakat vezet be, amelynek összegét az intézmények
maguk állapíthatják meg. A pénzt nem a tanulmányi idő alatt kell
befizetni, hanem a majdani kereseteket figyelembe véve, később kell
törleszteni. Ezt úgy oldották meg, hogy a hallgatói hozzájárulást –
vagyis a tandíjat – integrálták a jövedelemfüggő törlesztésű hallgatói
hitelrendszerbe. Ezzel egyidejűleg a szegényebb családok számára
tandíjkedvezményt és ösztöndíjakat vezettek be, a Felsőoktatási
Esélyegyenlőségi Hivatal pedig ellenőrzi a hozzáférés nyitottságát.
A Magyar Bálint által állítólag
gyakran példaként emlegetett, több évtizede bevezetett ausztrál modell
kicsit másképp működik. A hallgatók egy részének – főként a
külföldieknek – azonnal be kell fizetniük a teljes képzési költséget. Az
államilag támogatott helyen tanuló hallgatóknak viszont a képzésük
költségeinek csak egy részét kell hallgatói hozzájárulásként
megtéríteniük. Hogy milyen formában, azt az ausztrál állampolgárságú
hallgatók a beiratkozáskor el is dönthetik. A szemeszter kezdetekor
befizethetik 25 százalékos kedvezménnyel a teljes hozzájárulási
összeget, de megtehetik azt is, hogy csak egy részét fizetik be 25
százalékos kedvezménynyel, a többit későbbre halasztják. Dönthetnek úgy
is, hogy a teljes összeg visszafizetését elhalasztják akkorra, amikor
jövedelmük elér egy meghatározott küszöböt.