A
kollégiumoknak mindössze az ötödében biztosítottak elfogadható mértékben
az egyéni tanulás és a közösségi élet lehetőségei; a tárgyi
feltételekkel jelenleg is sok a probléma, s ezek a nehézségek hosszabb
távon a működést akadályozó tényezőkké válhatnak.
(Forrás:
MTI)

A kollégiumoknak mindössze az
ötödében biztosítottak elfogadható mértékben az egyéni tanulás és a
közösségi élet lehetőségei; a tárgyi feltételekkel jelenleg is sok a
probléma, s ezek a nehézségek hosszabb távon a működést akadályozó
tényezőkké válhatnak – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ)
vizsgálatában. A kollégiumokban biztosított elhelyezési körülmények az
ellenőrzött intézmények hatodában részben vagy egészben még a kor
igényeitől elmaradó jogszabályi előírásoknak sem feleltek meg. Jelentős
hiányosságok mutatkoztak például a kötelező eszköz- és felszerelési
jegyzékhez képest.

 A
jegyzék követelményeinek teljesítésére 2008. augusztus 31-ig az Országos
Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) haladékot adott ugyan,
de – figyelembe véve az elmúlt két év hiánypótlási ütemét – a tervek
megvalósulása a fenntartók valamennyi kollégiumára nézve nagy kockázatot
jelent – olvasható a vizsgálat eredményinek összegzésében, amely a
2001-től 2005. június 30-ig terjedő gazdálkodási időszakra vonatkozott.

A legnagyobb mértékű hiányt a
közösségi helyiségek terén tapasztalták, ezekben a megfelelő
feltételeket a kollégiumok ötödében csak részben biztosítottak.
Pozitívan értékelhető, hogy a vizsgált időszakban közel egyharmaddal
gyarapodott a számítógépek állománya, de az informatikai eszközök
kínálatának minősége így sem megfelelő, mert csak a gépek 13 százaléka
mondható korszerűnek.

Kollégiumfejlesztési, rekonstrukciós célra a
területfejlesztési tanácsok és a központi költségvetés nem, illetve csak
elvétve biztosítottak támogatást, és a pályázati források is
beszűkültek. A Nemzeti Fejlesztési Terv célrendszerében ugyan kiemelt
szerepet kapott az egyenlőtlenségek mérséklése a közoktatásban, ennek
ellenére a cél szolgálatára hivatott kollégiumi rendszer tárgyi
feltételeinek javítására sem az I. Nemzeti Fejlesztési Terv nem nyújtott
támogatást, sem a II. NFT nem tervez támogatást nyújtani.

A számvevők kitértek arra, hogy az
Oktatási Minisztérium a kollégiumi rendszerben a hátrányos helyzetű
tanulók továbbtanulási esélyeinek javítása érdekében meghirdette az
Arany János Tehetséggondozó Programot (AJTP). A szakmai körökben pozitív
fogadtatású program hatását, nevelési módszereit, tapasztalatait
azonban az intézmények között szélesebb körben nem tették közzé. A mára
mintegy 3.000 diákot érintő tehetséggondozó program országos adatainak
rendszeres összegzésére, a folyamatok alakulásának, a pénzügyi
felhasználás sajátosságainak elemzésére, a forrásfelhasználás
hatékonyságának vizsgálatára a program hat tanéve alatt még nem került
sor.

A vizsgált időszakban
összességében és területenként is csökkent a kollégiumban elhelyezett
tanulói létszám, és a kollégiumi férőhelyek kihasználása is romlott.
Tapasztalataik szerint ennek oka a korosztály létszámának apadása
mellett alapvetően az elhelyezés egyre romló minőségében keresendő. Az
alacsonyabb férőhely-kihasználtságra a fenntartók átszervezésekkel
reagáltak, de sem a kapacitások integrálása, sem a fenntartók közötti
koordináció nem volt jellemző.

A
vizsgált kollégiumok vezetőinek közel háromnegyed része nem rendelkezett
munkáltatói jogosítványokkal. A vizsgált időszakban a kollégiumok
negyedében a foglalkoztatottak több mint 20 százaléka kicserélődött,
ennek ellenére az alkalmazott nevelőtanárok kor és képzettség szerinti
összetétele továbbra is kedvezőtlen. Minden harmadik pedagógus 50 év
feletti, az oktatói-nevelői teendőket csaknem felerészben nem a
jogszabályban előírt középiskolai tanári végzettségű nevelőtanárral
oldják meg. Kedvezőtlenül hatott a tanulmányi munkára, hogy egyes
tantárgyaknál – matematika, idegen nyelv – csaknem kétszáz tanuló jutott
egy megfelelő végzettségű szaktanárra.

Számításaik szerint a vizsgált kollégiumokban a
működési és fejlesztési kiadások 2001-től 2004-ig összességükben a
kollégiumi feladathoz a fenntartók számára biztosított, a költségvetési
törvényben rögzített alap-normatíva fajlagos összegénél némileg magasabb
ütemben, 59,4 százalékkal bővültek, a kollégiumi tanulólétszám
csökkenése miatt ugyanakkor csak 47,2 százalékkal nőtt a fenntartók
által igénybe vett összes normatív állami hozzájárulás.

A helyszíni vizsgálat tapasztalatai
alapján a középiskolai kollégiumi hálózat hosszú távú eredményes
működése érdekében többek között a közoktatás-fejlesztési stratégia
kibővítését, a kollégiumi rendszer tárgyi feltételeinek javítására a II.
NFT forrásainak mozgósítását, az AJTP eddigi tapasztalatainak
összegzését, az eszközök pótlásának ellenőrzését, a valós ráfordítások
megállapítását segítő elszámolási rend kialakításának kezdeményezését
javasolták az oktatási miniszternek – olvasható a számvevők
vizsgálatában.