Szeptember
7-én Az 1956-os forradalom a világpolitikában című konferenciával
kezdődik az a rendezvénysorozat, amelynek keretében a hazai történeti
kutatóhelyek tárgyalják a forradalom históriáját.
(Forrás:
Népszabadság)

A több mint két tucat
tanácskozás és a nagyszámú kiadvány tervét az MTA Történettudományi
Bizottsága készítette el, fedezi anyagilag és fogja össze. Lapunkat
Glatz Ferenc, a testület elnöke tájékoztatta az
eseménysorozatról.

A bizottságot a
Kosáry Domokos vezette 1956-os Országos Emlékbizottság tavaly kérte fel a
munkára. A Glatz irányította testületet három elv vezette. Részben az,
hogy 1956 világpolitikai jelentősége kidomborodjék. Ezért október
16-17-én a Magyar Tudományos Akadémián nemzetközi konferenciát
rendeznek, amelynek egyik bevezető előadását J. Kocka, a történész
világszövetség most leköszönt elnöke tartja, és amelyen 1956
történetével foglalkozó jelentős hazai és külföldi történészek adnak
elő. A másik elv az volt, hogy 1956 történetéhez minél több oldalról
közelítsenek. A rendezvényeken ezért is szerepel a professzionális
történeti intézetek mellett az Írószövetség, az 56-os Szövetség, az
egyházak. Végül fontosnak minősítették, hogy a forradalom előzményei és a
megtorlás, valamint ’56 emlékének szerepe a rendszerváltásban
országosan és nemzetközi kihatásában is bemutatásra
kerüljön.

Ezért vonták be a munkába a
hazai intézmények mellett a határokon túli kutatókat is. Törekedtek rá,
hogy lehetőleg minden irányzat, minden szempont vitalehetőséghez
jusson. Az akadémikus reményét fejezte ki, hogy a rendezvények világossá
teszik: a politikától az különbözteti meg a tudományt, hogy ez utóbbi
szilárd logikai rendbe rakott érvekkel dolgozik, vitatkozik. A több mint
két tucat tudományos konferencia, valamint a kiadványok a magyar
történettudomány, a legújabbkor-kutatás seregszemléjére adnak
lehetőséget. Az első jelentősebb kutatási eredményeket a párizsi, a
londoni, a müncheni, az amerikai, a hollandiai emigrációk mutatták fel.
Érdemük elévülhetetlen. Nem lebecsülhetők az 1950-1960-as évek
történelmével kapcsolatos, 1989 előtti hazai teljesítmények sem. De az
igazi nagy fellendülést a rendszerváltás hozta.

A mostani, szeptember 7-i első konferencián hazai és
külföldi (német, osztrák, orosz, amerikai, román) kutatók beszélnek ’56
világpolitikai öszszefüggéseiről. Glatz saját előadásának téziseire
utalva kiemeli, hogy a hidegháború első szakasza 1953-1954-re már
lezárult. Ezt az időszakot a fegyverkezési erőegyensúly, a
Szovjetuniónak a természettudományok területén való előretörése
jellemezte. Az 1953 utáni tárgyalási készség tehát nemcsak Sztálin
halálának köszönhető. Fontosnak tartja továbbá, hogy ekkor lép színre
önálló politikai tényezőként a „harmadik világ”. E nélkül nem lehet
megérteni sem Kína, sem Jugoszlávia, sem a szuezi válság szerepét, amely
meghatározó volt a magyar forradalom sorsának eldöntésében. Az
akadémikus úgy látja, hogy Magyarország a sztálinizmus lebontásában
megelőzte nemcsak a szomszédos országokat, hanem a Szovjetuniót is. Ez
Nagy Imre 1953-as első kormányának, a sztálinizmusból kiábrándult
reformkommunistáknak és a párton kívüli értelmiségieknek köszönhető.
Ennek nemzetközi jelentősége sokkal nagyobb, mint eddig gondoltuk. A
volt „csatlós” országok összehasonlító történelme hívja fel a figyelmet
arra is, hogy a magyarországi sztálinisták – és itt a
„kissztálinistákról” is szó van – súlyosabban teljesítették túl a
szovjet igényeket, mint a szomszédos országok kommunista pártjai. Csakis
így érthető a magyar forradalom váratlanul gyors és országos
kiterjedése. Minél inkább távolodunk 1956-tól időben, és minél inkább
nemzetközi összefüggésben vizsgáljuk történelmét, annál inkább látszik
világtörténelmi szerepe a diktatúra lebontásában.

Az 1956-os forradalmat idézi meg hangzó dokumentumok
révén egy most megjelent DVD. A válogatás az 56-os Emlékbizottság
támogatásával jelent meg. Szemelvényeket tartalmaz a Magyar
Mozgóképkincs Gyűjtemény és az Országos Széchényi Könyvtár Történeti
Interjúk Tárának adattárából. A hangzó dokumentumok a Kossuth rádió, a
Szabad Európa Rádió és más rádiók adásának részletei.