Eric
Deschodt Attiláról szóló életrajzi könyve nyerte el a Le Point című
hetilap fődíját a francia zsebkönyvek fesztiválján.
(Forrás: Magyar
Rádió)

A könyv a hagyományos
történelmi leírásokkal ellentétben világos és mindennapi stílusban
közölt részletes portrét a hunok királyáról. Az egyik legjelentősebb
francia szépirodalmi kiadó sorozatában megjelent 272 oldalas, 6,40
euróba kerülő illusztrált zsebkönyv a hagyományos történelmi leírásokkal
ellentétben világos és mindennapi stílusban, a hunok királyáról
korábban írt szerzőktől idézve sokszínű és részletes portrét rajzol
Attiláról.

A francia köztudatban a
véres despota és a kiváló hadvezér képe él a hun vezérről. Eric Deschodt
életrajza ezzel szemben egy tanácsokat igénylő és megfogadó, döntéseit
előre megfontoló igazi modern vezetőként mutatja be Attilát. A könyvben
szórakoztató módon keverednek elméletek a történelmi
tényekkel.

A Le Point kritikusa
szerint a könyv olvasása „tiszta élvezet”, a történet folyamán egy
Napóleonhoz hasonlatos zseni képe bontakozik ki. Attila 15 évesen hozta
létre a Dunától az Urálig terjedő birodalmát, s egyszerre fenyegette a
keleti és a nyugati világot Konstantinápolytól
Rómáig.

A könyv egyik alaptétele: a
hunok királya művelt ember volt. Rómában és Ravennában 13 évesen
megtanult görögül és latinul, de Aetius nevű barátjának – a későbbi
rivális hadvezérnek – köszönhetően tanulmányozta A birodalom módszerei
és reflexei című kézikönyvet is. Attila és Aetius őszinte barátsága
nélkül nem érthető meg az Attila-mítosz.

A mű másik fontos megállapítása az, hogy Attila jól
ismerte a Távol-Keletet, nevezetesen Kínát is, ősei földjét. Nem
egyszerűen közép-európai volt, hanem megtanulta a világot egységében
látni, amelyhez kiváló diplomáciai és stratégiai érzék járult. Modern
vízióinak ellenére Attila saját bevallása szerint önmaga ellensége lett,
és megtámadta a római birodalmat. Ennek okát a szerző az Aetiusszal
való rivalizálásban és a nomád hunokkal szembeni emberi gyengeségében
látja, amelyhez egy olyan őrület is társult, amelynek következtében
Attila akkor vonult vissza, amikor élete legnagyobb hódítását
aratta.

A szerző állítása szerint a
ma Franciaországhoz tartozó egykori catalaunimi mezőkön Isten ostora –
aki Gallia meghódítására indult és egészen Orléans-ig eljutott – a 160
ezer elesett harcos ellenére 451-ben csatát nyert, majd egyszerűen
hazament. Azaz nem Aetius hadainak sikerült őt visszaszorítania, és
Európát a hun horda nyilaitól megmentenie.