A
városfejlődés, a politikai nemzeti tudat alakulása, és a modern kori
kisebbségi kérdés szerepel egyebek között a Magyar-Román Történész
Vegyesbizottság együttműködési témái között.
(Forrás:
MTI)

A városfejlődés, a politikai
nemzeti tudat alakulása, és a modern kori kisebbségi kérdés szerepel
egyebek között a Magyar-Román Történész Vegyesbizottság együttműködési
témái között – mondta Szász Zoltán, a bizottság magyar tagozatának
elnöke kedden az MTI-nek.

A
történész annak kapcsán nyilatkozott erről, hogy a magyar és román
tudományos akadémia elnöke hétfőn aláírta a két intézmény közötti
együttműködés részleteit 2009 végéig rögzítő jegyzőkönyvet. A
Magyar-Román Történész Vegyesbizottság egy régóta, 1971
óta   működő testület, bár 1983 és 1992 között
szüneteltette munkáját – jegyezte meg Szász Zoltán, hozzáfűzve, hogy „a
történelem mindig az érzékeny kérdések közé tartozott a két ország
viszonyában”.

Elmondása szerint a
vegyesbizottság kétévente ülésezik, felváltva, hol Magyarországon, hol
Romániában. „Különböző történeti témákat tűz napirendre, nem a
konfrontáció keresésével, hanem a szakmailag nehéz kérdések megvitatása
céljából”- hangsúlyozta a történész. Legutóbbi ülésükön, amelyet 2006
novemberében tartottak Budapesten, a természet és az ember kapcsolatát
vizsgálták a történelem folyamatában – derült ki Szász Zoltán
szavaiból.

„Olyan kérdésekkel
foglalkoztunk, mint a Kárpát-medencei térség vízügye, vízrajza,
vízgazdálkodása, a gátak, települések, és a természeti környezet. De
olyan kérdéseket is vizsgáltunk, hogy hogyan látták az embert és a
természetet már a XVII. századtól különböző szakemberek, vagy a
szépirodalomban hogyan jelenik meg a természeti ember képe” – tette
hozzá a magyar tagozat elnöke. Szász Zoltán tájékoztatása szerint a
következő – 2008-ban Romániában megrendezendő – ülés témája a vallások
és a társadalom kapcsolata.

„Ez nem
teológiai megközelítés, hanem a vallásokat, mint a társadalom, a
nemzetek fontos tudati és cselekvési megnyilvánulásait vizsgáljuk
történeti megközelítésben” – hangsúlyozta a történész. Emlékeztetett
arra, hogy olyan térségről van szó, ahol számos vallási felekezet
működött és működik egymás mellett a mai napig: ortodoxok, római
katolikusok, reformátusok, evangélikusok, unitáriusok és különböző
szekták. „A felekezetekhez való tartozás és a vallási kötődés
nagymértékben alakították az emberek mentalitását és a közösségek
viselkedési normáit. Ezek mindig jelen vannak a pszichikum világában és a
mindennapi életben is” – tette hozzá Szász Zoltán.