Nem a
civilizációk harca, hanem a helyi politikai érdekek összecsapása a
Nyugat és az iszlám világ közötti feszültség – derül ki egy, a BBC
Világszolgálata által megrendelt jelentésből.
(Forrás:
InfoRádió)

A közel 30 országban
megkérdezett válaszadók több mint negyede ugyanakkor úgy értékelte: a
Nyugat és az iszlám közötti erőszakos összecsapás elkerülhetetlen. Míg a
nagy muzulmán lakossággal rendelkező országok lakosai általában
optimistábbak, addig például Magyarországon nem annyira bizakodóak az
emberek.
 
„Ha a muzulmánok Hollandiában
akarnak maradni, akkor a Korán felét a kukába kell dobniuk”, illetve „az
iszlámtól különböző vallások, mint a kereszténység és a judaizmus,
haszontalanok és gyakorlóik majmok”. Két szélsőséges vélemény, amely
azokat a nézeteket erősítheti, hogy manapság a Nyugat és az iszlám
civilizációs harca zajlik a világban.

Az előbbit egy holland képviselő fogalmazta meg, az
utóbbit pedig egy szaúdiak által pénzelt londoni iskola egyik
tankönyvében fedezték fel, bár az iskola vezetése szerint egy
szövegkörnyezetből kiragadott idézetbe kötöttek bele a
bírálók.

A BBC megbízásából a
Globescan kutatóintézet és a marylandi egyetem által készített felmérés
azonban úgy látja: az utca embere szerint lehetséges az együttélés a
civilizációk között.

Stephen Krollt,
a marylandi egyetem kutatásvezetője elmondta: „Az emberek politikai és
nem vallási, vagy kulturális okokból fennálló konfliktusról beszélnek.
Azt mondják, hogy a szembenállást mindkét oldalról intoleráns
kisebbségek szítják. Úgy látják, hogy kezelhető a probléma, mert a
politikai hatalom kérdéseiről lehet tárgyalni”.

De mekkora is az optimisták, és mekkora a pesszimisták
aránya? Olaszországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában és az
Egyesült Államokban is 60 százaléknál többen vannak azok, akik szerint
közös nevezőre tud jutni a Nyugat és a muzulmán
világ.

Magyarországon és
Lengyelországban ugyanakkor az optimisták jóval kevesebben vannak – itt
csak a lakosság 42 illetve 46 százaléka bizakodó.

Ennél még az oroszok is elfogadóbban tekintenek az
iszlámra, pedig az ő hozzáállásukat az észak-kaukázusi konfliktusok is
árnyalják.

Nem világos, hogy
mindennek a rosszul informáltság, vagy egyfajta konzervatív nézőpont az
oka, tény viszont, hogy a magyarok és a lengyelek között voltak a
legtöbben, akik nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni erre a kérdésre.