24 órás
versolvasással tiltakoznak a Vörösmarty Mihály Általános Iskola (VI.
kerület) önállóságának tervezett megszüntetése ellen.

A szervezők
felhívása:

Március
9-én 15 órakor kezdődő demonstrációnkkal nem tüntetni megyünk az utcára,
hanem kulturális rendezvényt tartunk, ahol iskolánk névadójának a
verseivel hívjuk fel magunkra és munkánkra a figyelmet. A rendezvény
alapötletét iskolánk alapításának 100. születésnapjára tartogattuk, de
kétségessé vált, hogy lesz-e még lehetőségünk akkor a megvalósítására.

A diákok, tanárok, szülők – és a
többi meghívott, vagy épp csak betérő vendég – egy egész napon át
olvassák, szavalják Vörösmarty Mihály vereseit. Ismert művészeket, a
helyi döntéshozókat is meghívtunk.

Az esemény célja, elsősorban az, hogy felhívjuk
magunkra a kerület vezetőinek figyelmét. Nem az utcára vonulunk, hanem
egy színvonalas és nagy érdeklődésre számot tartó kulturális projektet
hozunk létre, mindenféle direkt politikai vetület nélkül. Hiszen mi más
fegyverünk lenne, mint a magyar kultúra, a vers, és a ránk bízott
gyerekek kreativitása? Politikai jelszavak helyett versekkel
harcolunk!

A felolvasás március 9-én
15 órakor kezdődik az iskolában található kápolnában (1064 Bp.
Vörösmarty utca 49-51). A megnyitón a Vörösmarty család egyik tagja és
az iskola igazgatója Takács Orsolya tart beszédet. A gyerekek, a
pedagógusok és szülők élőlánccal veszik körbe az
iskolát.

16 órakor kezdődik a költő
műveinek felolvasása egy XIX. századot idéző tanteremben, a költő képe
alatt. A vendégeket korabeli ruhákba öltözött diákok fogadják. A
felolvasás nem kronologikus sorrendben zajlik, törekszünk arra, hogy, a
gyerekek életkoruknak megfelelő műveket tolmácsoljanak. Terveink szerint
a Szózat közös eléneklésével kezdjük és azzal is fejezzük be a 24 órás
eseményt. Az még maradjon titok, ki fogja kezdeni a felolvasást. A
felolvasási terem mellett az iskola eseményeiről készült videókat,
fotókat vetítünk, de a betérők az iskolatörténeti kiállításunkat is
megnézhetik. Az alsósok a Csongor és Tündét dolgozzák fel játékos,
összművészeti formában. A felső tagozatosok, az esemény másnapján,
szombaton egy hatalmas installációban megalkotják Vörösmarty lelkét. A
teremnyi alkotást 10-én 15 órakor az esemény zárásakor leplezzük le.
Ekkortól tekinthető meg a gyerekek által a nap folyamán készített
kiállítás, ahol a skót dudák zenéjére táncolhatnak azok, akiknek a
hosszú felolvasás után még lesz hozzá erejük

Miért nem szabad bezárni a
Vörösmartyt?

A
Vörösmarty Mihály Általános Iskola felvállalta a hátrányos helyzetű, és a
sajátos nevelési igényű – beszédfogyatékos – gyermekek oktatását,
nevelését. A kollektívának már a zsigereiben van a részképesség-zavaros
gyermekek fejlesztése, érzékenyek a hátrányos helyzetű tanulók problémái
iránt is. Ez a nevelőtestület felvállalta a leszakadó rétegek
gyermekeinek a nevelését, átvállalva ennek terhét más kerületi
iskoláktól. Furcsálljuk, hogy Terézváros baloldali elkötelezettségű
többsége azt a két iskolát kívánja bezárni (Lovag és Vörösmarty) – újabb
verzió szerint összevonni 3. intézménnyel (Bajza) – ahol azoknak a
szülőknek a gyermekeit nevelik, akik saját érdekeik képviseletére a
legkevésbé képesek, és akik felemelkedését kiemelten támogatniuk
kellene.

A Vörösmarty vezetése és az
Önkormányzat segítsége tette alkalmassá az iskola épületét arra, hogy a
logopédiai foglalkozásokat optimális körülmények között lehessen
megtartani. Ez hosszú évek folyamatos beruházásainak és az Önkormányzat
nem kevés anyagi ráfordításának eredménye volt. A logopédiai osztályok
–talán egyedüliként az országban- mind a nyolc évfolyamon működnek.
Pedagógiailag indokolt a részképesség-zavaros gyermekek kisebb
létszámban történő oktatása, amit a közoktatási törvény emelt
normatívával ismer el. Az angol tagozat mellett először – 1990
szeptemberétől – matematika tagozattal bővítettük kínálatunkat a 3. és
5. évfolyamon. A kezdeményezés jónak bizonyult, a szülők, tanulók nagy
örömmel fogadták az új lehetőséget.

A VI. kerületi önkormányzat jelenlegi elképzelése
teljesen homogénnek feltételezi a gyerekcsoportokat. A következő
tanévtől 23 fővel indítható osztály a kerületben, maximum 8 darab. Nem
ismerik el, hogy a logopédiai osztályokban tanuló gyermekek számát
szorozni kell kettővel, vagyis ezek indításához a 12 fő is elégséges
lenne. Holott ezt a közoktatási törvény tartalmazza. Nem törődve a
szabad iskolaválasztás elvével 10%-ban maximálnák a kerületen kívüli
gyerekek arányát egy intézményben.

How to do good? – Zsidómentő magyar
skótok öröksége

A
Vörösmarty Mihály Általános Iskola elődjét a Skót Misszió alapította. A
Misszió jelszava: How to do good? – Hogyan tegyünk jót? Ez a jelszó
hatotta át azt a tevékenységet is, melyet hazánkban
folytattak.

Az 1944-es
vészkorszakban is helyt állt az iskola. A tanítás a Webster-teremben
(imaházban) volt, s hónapokon át élt, tanult ott sok-sok zsidó gyermek
és család. Míg  Miss Jane Haining internátusi felügyelőnőt
április 25-én a Gestapó le nem tartóztatta. Miss Jane Haining 1935 óta
állt az internátus élén, s teljes figyelmét, szeretetét a felügyeletére
bízott gyerekekre fordította. A német megszállás időszakában is aktívan
cselekedett tanítványaiért. Az iskola épületében 5 gyermeket, 5 anyát, 3
nőt és 4 férfit bújtatott vészterhes napokban. Ők mindannyian túlélték a
háborút. Miss Jane Haininget azonban elhurcolták, 1944. július 17-én
Auschwitzban halt meg. Bizonyára nem tévedünk nagyot, ha azt hisszük,
hogy úgy őrzi Magyarország az ő emlékét a léghűségesebben, ha nem
csendesedik el a gyerekzsivaj az iskolában.

A pesti missziót 1842-ben állították fel. 1841-ben
érkezett Magyarországra a Skót Misszió első lelkésze Rev Duncan, s még
ebben az évben megkezdte a munkát. Az első megtért család a Saphír
család volt, melynek legidősebb fiát, Fülöpöt 1843-ban keresztelték meg.
A fiú betegágya köré néhány szegény gyermeket gyűjtött, hogy tanítsa
őket, s vallásos oktatásban részesüljenek. Ez volt a tulajdonképpeni
iskola kezdete. Az első iskolai osztály 1844-ben indult. Az iskolába
valláskülönbség nélkül ingyen vették fel és tanították a gyerekeket az
elemi tárgyakra.

Az 1848/49-es
szabadságharc idején 300 tanulója volt az intézménynek. Miután a misszió
rokonszenvezett a magyar szabadság ügyével, sőt Edinburgh-ban pénzt is
gyűjtöttek a menekülő honvédtisztek megsegítésére, a vesztes
szabadságharc után a Habsburg udvar kitiltotta a Skót Missziót
Magyarországról, mint az osztrák uralomra nézve veszedelmes elemeket.
Így az iskola felügyeletét a budapesti református egyház vette kezébe.
Az iskola hamarosan a legjobbak egyike lett a fővárosban. 1907-ben
indult az úgynevezett polgári iskola Prém Margit vezetése alatt. A
tanítás nyelve kezdetben az angol, majd 1878-ig a német volt, ekkor
tértek át a magyar nyelvű oktatásra. A Hold utcában álló épület az évek
folyamán szűkössé vált, ezért a Skót Misszió elhatározta, hogy új
iskolát építtet. A munkálatok megkezdése James T. Webster
vezetőlelkészhez fűződik.

Az új
Vörösmarty utcai épületet 1910. szeptember 4-én avatták fel. A 400 főre
tervezett iskolát 335 elemista és polgári iskolai növendék vette
birtokba. Az akkori hatszintes épületre ma már szinte csak az iskola
homlokzata emlékeztet. Alighogy berendezkedtek az új épületben, 1914-ben
kitört az I. világháború, így az iskola skót vezetése visszatért
hazájába, az iskola épületében pedig katonaság tartózkodott. A munka
csak a háborút lezáró béke után, 1921-től tért vissza eredeti
színvonalára, s ez a II. világháborúig tartott. 1940-től újra
fennakadásokkal folyt a tanítás a „Skótban”. Az iskola a háború után nem
kerülhette el az államosítást. Jelenlegi nevét 16 évvel ezelőtt vette
fel. 

Kapcsolat:

Takács Orsolya iskolaigazgató
061-3127811
Janicsek Lajos Tamás a Közalkalmazotti Tanács
tagja, szervező  0670-5553330