Nő az
agresszív megnyilvánulások száma az iskolákban. Szülő ver tanárt,
pedagógus üt gyereket, diák vesz elégtételt a társán, harmadikos tanuló
bokán rúgja a tanítónőjét.
(Forrás: Népszabadság)

Világjelenségnek tartják a szakemberek, hogy egyre több
agresszív megnyilvánulás színtere lesz az iskola. Néhány országban erre
a renitens diákokkal szembeni szigorúbb fellépéssel reagálnak. A
konzervatív pedagógiai elveiről ismert Nagy-Britanniában például a
középfokú oktatási rendszer reformjának keretében a napokban
megszületett törvény lehetővé teszi, hogy tanítási szünnapon illetve
esténként osztálytermükbe zárják büntetésül a házirendet sértő
tanulókat. Az ottani pedagógus szakszervezet vezetője azért is fogadta
örömmel a döntést, mert a brit középiskolákban is rohamosan terjed a
fékezhetetlen erőszak, amelynek tanulók és tanárok is gyakran sértettjei
lesznek.

A lengyel kormány
ultrakonzervatív koalíciós tagja, a Lengyel Családok Ligája pedig
elérte, hogy a „fegyelem növelése érdekében” kötelező iskolai formaruhát
kell hordaniuk a gyerekeknek.

A
kétségbeesett és gyakran szemellenzős aktuálpolitikai próbálkozások
persze aligha oldanak meg bármit is a valódi okok feltárása és
mérséklése nélkül. Szociológusok, pszichológusok és jogászok szerint a
fő gond az, hogy az agresszió kifinomult formái polgárjogot nyertek a
mindennapokban, a gazdaságban, a közéletben, ráadásul a különböző
nemzedékek közötti mind élesebb ellentét, az érdemi párbeszéd hiánya is
motiválja az erőszakos válaszokat a kihívásokra.

Magyarországon is gazdag példatára van az iskolai
agressziónak, s egyre több a közfeladatot ellátó – ennek a büntethetőség
szempontjából jogi jelentősége van – pedagógus bántalmazása. Ezt a
legtöbbször szülők követik el. Néhány eset az utóbbi pár
évből:

Szeremlén, a farsangi bálon a
gyerekek szeme láttára vert meg egy szülő egy tanárt.
Szentkirályszabadján egy egész család esett neki a pedagógusnak az
iskola folyosóján. Darvason egy fiatalember tanuló húgán esett – vélt
vagy valós – iskolai sérelem miatt az oktatási intézmény kapujában verte
meg a lány tanárnőjét. Sopronban egy feldúlt szülő ugyancsak
nekirontott gyereke pedagógusának.

Nemrég született ítélet a bujáki iskolaigazgatót
bántalmazó férfi ügyében – tíz hónap felfüggesztett szabadságvesztést
kapott. Előtte egy nyírbogdányi verekedő apát egy év nyolc hónap
börtönre ítéltek.

Nemcsak a szülők,
hanem a tanulók is bántalmazzák tanáraikat. Egy Miskolc melletti
iskolában harmadikos gyerekek támadtak neki a társukat fegyelmező
tanítónőnek: egyikük bokán rúgta, a másikuk megdobálta őt. S a
legfrissebb eset: egy 15 éves fiú és egy hasonló korú lány – eddig
tisztázatlan körülmények között – összeverekedett az egyik szegedi
iskolában, amelynek megszüntetéséről már döntött az önkormányzat. A
vitába később egyikük szülei is bekapcsolódtak, akik a verekedésben
részt vevő fiút és a testvérét bántalmazták. Az ügy a rendőrségen
folytatódik: garázdaság, valamint testi sértés bűncselekmény elkövetése
alapos gyanúja miatt eljárást indítottak egy nő és egy férfi
ellen.

A konkrét ügyek mindegyikében
vannak közös és eltérő elemek. Közös az agresszió megengedhetetlen
megnyilvánulása. Eltérő a kiváltó ok. Nem mindig lehetett tisztázni az
előzményeket, feltételezhető – és ezt sem szabad elhallgatni –, hogy
bizonyos esetekben a pedagógus agresszív viselkedése előzte meg a
tűrhetetlen végkifejletet.

Az
iskolai agresszió másik megnyilvánulási formája a tanulótársak
zaklatása, kiközösítése, verése, megalázása. Egy 2005-ben készült
felmérés arra utal: valamilyen formában minden második gyerek sértettje
ezeknek a diákzaklatásoknak, gyakran nem testi, hanem maradandó lelki
sérülést okoznak egymásnak a tanulók. Előfordult, hogy mobiltelefonon
meg is örökítették osztálytársuk megalázó verését a
diákok.

Az Új Pedagógiai Szemlében
korábban Figula Erika által publikált Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei
vizsgálatok szerint az elemzett közegben a gyerekek 26 százaléka
áldozata a diáktársak agressziójának. A felmért mintában a tanulók 13
százaléka volt elkövető, 26 és fél százalékuk pedig úgynevezett
agresszív áldozat, tehát olyan tanuló, aki viselkedésével hasonló
válaszlépést provokál a társakból. A elemzés szerint a
legveszélyeztetettebb korosztály a 10 és 15 év közötti. A sértettek
között sokkal magasabb a lányok aránya – derült ki a
felmérésből.

Vajda Zsuzsanna szegedi
pszichológus – lapunkban idézte őt a Pedagógus Civil Fórum
tanácskozásáról szóló beszámolójában Bonifert Mária – úgy látja: „A
túlzott individualizmus, a gátlástalan önérvényesítés össztársadalmi
jelenséggé vált, s ez az iskolát sem kíméli. A gyerekek között kialakul
egy belső hierarchia, ami az erőn és a hozott előnyökön
alapul.”

Ezeknek a törekvéseknek a
társadalom írott és íratlan szabályai szabhatnak határt. Magyarország
most olyan időszakát éli, amelyben mérvadó politikai erők – és a
mögöttük álló csoportok – kérdőjelezik meg a jogszabályokat, bizonyos
intézkedések jogszerűségét, választott személyek és intézmények
legitimitását. Ebben a miliőben a felnőttek számára is gyakran nehéz
kitapintani a demokratikus törvényekkel szabályozott szabadság határait.
Márpedig a szülők cselekvései az erőszak alkalmazásának tekintetében is
mintának számítanak a gyerekek számára.