Nagy
megrökönyödést keltett a szakmában és az olvasóközönség körében is a The
Times napilap cikke, amely a Londoni Könyvvásár előestéjén arról
tudósított, hogy a világ nagy regényeit rövidített kiadásban készülnek
közreadni.
(Forrás: Népszabadság)

Az Orion Csoport, melyhez olyan rangos házak tartoznak,
mint a névadó Orion, a Gollancz, a Weidenfeld & Nicolson és a
Phoenix, májusban dobja piacra az első hat „zanzásított” – vagy ahogy a
The Times fogalmaz, „lite” formátumú – klasszikus regényt. Az áldozat
Lev Nyikolajevics Tolsztoj Anna Kareninája, William Makepiece
Thackeraytől a Hiúság vására, Charles Dickens David Copperfieldje,
Herman Melville Moby Dickje, George Eliottól A vízimalom, végül
Elizabeth Gaskell Édesek és mostohák című kötete. A várólistás művek
közé tartozik Dumas népszerű Monte Cristo grófja és ugyancsak George
Eliottól a Middlemarch.

A puristák
által már előre szenvedélyesen bírált kezdeményezés az
Orion-szerkesztőknek azon a meggyőződésén alapul, hogy a nagyregények
mintegy 40 százaléka „sortöltő szó”, és a modern olvasó örömmel fogadja
az erőteljesen megvágott változatot. A Compact Editions címet viselő
sorozat ötven-száz könyvből áll majd. A The Timesnak nyilatkozó
Orion-vezető, Malcolm Edwards elmondása szerint az ötletet a munkatársak
műveltségében észlelt monumentális hiányosságok adták. Ő maga is
képtelen volt végigolvasni George Eliot Middlemarchát. A csoport által
megrendelt felmérés is megerősítette, hogy sok „egyszerű” olvasó
hosszúnak, lassúnak és unalmasnak tartja a klasszikus regényeket. A
slankított kiadások az eredeti terjedelmet 30-40 százalékkal kurtítják
meg, és egy-egy regény 6,99 fontba kerül. A mintegy 2500 forintnak
megfelelő összeg egyébként nagyjából megfelel a papírkötéses könyvek
árának, miközben e sorok írójának becsülettel végigolvasott teljes
Middlemarcha 5,99 fontot kóstált. Az „ugorgyunk” jegyében szavak,
mondatok, bekezdések, sőt egész fejezetek mennek
veszendőbe.

A visszaszoruló
független londoni könyvesboltok egyikének tulajdonosa, Matthew Crockatt
ostobaságnak nevezte a kompakt nagyregényeket, megjegyezve, „ha
valakinek nincs ideje elolvasni az Anna Kareninát, rendben van, de ne
folyamodjon a rövidített változathoz, és ne is legyen az az illúziója,
hogy ismeri az igazi könyvet”. Mások az olvasók lekezelésének minősítik,
hogy nem tételezik fel róluk, maguk is képesek kihagyni számukra
érdektelen részeket.

Az Orion kiadói
csoport legdöntőbb érve valószínűleg az, hogy az újítással nem
semmisítik meg a klasszikusokat: elvégre bárki teljes terjedelmükben is
megvásárolhatja és elolvashatja őket.