Nemcsak
emberi jogi, hanem nemzeti sorskérdés is a roma tanulók integrációja –
mondta a kisebbségi ombudsman a tavalyi évre vonatkozó beszámolójában a
parlamentben.
(Forrás: MTI)

A
hivataláról 12 év után júniusban leköszönő Kaltenbach Jenő kisebbségi
ombudsman kiemelte: kutatói becslések szerint 2008-ra a tanköteles
korúak körében a roma gyerekek aránya eléri a 15 százalékot, mintegy 138
ezer főt, de már jelenleg is minimum 178 olyan iskola van, ahol a roma
tanulók többséget alkotnak. Tény, hogy a roma tanulók iskolai kudarcának
egyik oka a hátrányos megkülönböztetés.

Mint mondta, a magyar iskolarendszer nem befogadó,
hanem inkább versenyorientált jellegű, vagyis nem kiegyenlít és
integrál, hanem a hátrányokat tovább fokozza, ezzel további súlyos
következményeket okoz, például a hátrányos helyzetűek későbbi
foglalkoztatásában. A pedagógiai módszernek tehát befogadónak kell
lennie, és nemcsak az érintettek, hanem az egész társadalom érdekeit
szolgálni – hangsúlyozta a parlamenti biztos.

Kaltenbach az utóbbi évek tapasztalataként elmondta: az
iskolai szegregációt vagy diszkriminációt saját környezetében kell
kezelni, mert minden integrációs program kudarcra van ítélve, ha a
környezete nem támogatja.

A
kisebbségi ombudsman felhívta a figyelmet arra, a lakhatás ügye szorosan
összefügg az iskolaüggyel, hiszen nyilvánvaló, hogy képtelenség jó
iskolai teljesítményt nyújtani rossz lakáskörülmények, rossz családi
háttér mellett.

Az ombudsman
sajnálatos ténynek nevezte, hogy 17 évvel rendszerváltás után még mindig
családok ezrei laknak „harmadik világbeli” lakáskörülmények között. A
szociális lakásügy gyakorlatilag eltűnt, a kilakoltatás és a
hajléktalanság mindennapos dolog lett, az önkormányzatok pedig vagy nem
rendelkeznek elegendő forrásokkal, vagy nem megfelelően használják fel
azokat.

Kaltenbach Jenő beszélt
arról is, hogy a kisebbségi választási rendszer módosítása nem váltotta
be a hozzá fűzött reményeket.