A jövő
évtől a magániskoláknak is kötelező lesz felvenniük a körzeti
gyerekeket, előnyben részesítve a halmozottan hátrányos helyzetűeket, ha
részesülni szeretnének a kiegészítő állami támogatásból.
(Forrás:
Népszabadság)

A következő tanévtől
már a magániskolák, alapítványi, illetve egyházi oktatási intézmények
egy része sem vonhatja ki magát az új beiskolázási szabályok
alól.

Közülük ugyanis azoknak,
amelyek a helyi önkormányzatokkal közoktatási megállapodást kötöttek –
az állami iskolákhoz hasonlatosan – válogatás nélkül fel kell venniük az
adott körzetben lakó gyerekeket, előnyben részesítve a halmozottan
hátrányos helyzetű jelentkezőket.

A
minisztérium tájékoztatása szerint a nem önkormányzati fenntartású
iskolák felvételi körzetének kell tekinteni azt a települést, illetve a
fővárosban azt a kerületet, amelyben az óvoda, iskola működik. Az iskola
fenntartója az önkormányzattal közösen határozza majd meg, hány
gyereket kell ezen szabályok szerint felvennie az intézménynek, de ennek
a keretnek a tanulói létszám 25 százalékát mindenképpen el kell
érnie.

Az év végéig egyébként a
magánóvodáknak is nyilatkozniuk kell, milyen módon kívánnak részt venni a
kötelező feladatok ellátásában. Az új beiskolázási szabályok alól azok
az intézmények nyernek csak felmentést, amelyeknek nem juttat kiegészítő
támogatást az állam.

Mint
emlékezetes, az önkormányzati fenntartású általános iskolákban már az
idén bevezették az új felvételi rendet. Ennek elsődleges célja az
esélyegyenlőség biztosítása, első lépcsője pedig a beiskolázási
szabályok szigorítása volt: az iskola körzetéből elsőként a halmozottan
hátrányos helyzetű diákokat kell felvenni.

Őket követik a sajátos nevelési igényű, majd a sajátos
helyzetű jelentkezők – utóbbi csoportba tartoznak például azok, akiknek a
testvére már az adott iskolába jár.

A megmaradó helyeket sorsolás útján tölthetik be. A
rendelkezés sem az iskolákból, sem a szülőkből, sem a diákokból nem
váltott ki osztatlan lelkesedést. Gyorsan megnyíltak a kiskapuk is. Az
egyik lehetséges iránynak a magániskola tűnt.

Jelenleg az összes közoktatási intézmény ötöde
sorolható ide. Az országban működő 1222 nem állami fenntartású intézmény
csaknem felét középiskolák teszik ki, míg a másik felén az óvodák és az
általános iskolák csaknem egyenlő arányban
osztoznak.

Számuk az elmúlt öt évben
egyharmaddal nőtt. A korábban kizárólag szakmai alapon szerveződő
intézmények mellett az elmúlt években megjelentek a tisztán üzleti
céllal létrehozott iskolák. Terjedésüket a fizetőképes kereslet hiánya
egyelőre erősen fékezi.

A magyar
szülők közül ugyanis csak kevesen engedhetik meg a néhány százezertől
akár több millió forintig terjedő éves tandíjak megfizetését. A régi
szakmai műhelyekből kinőtt alternatív iskolák többsége viszont súlyos
forráshiánnyal küzd.

Az állam
mindmáig nem tisztázta, mi tartozik pontosan a működési költségek közé,
ráadásul a meglévő forrásokat is folyamatosan kurtítja – enged
bepillantást a pénzügyi helyzetükbe Horn György, az Alternatív
Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója, aki egyben az Alapítványi és
Magániskolák Egyesületének vezetője is.

Horn György nem tartja valószínűnek a magániskolák
számának ugrásszerű növekedését az elkövetkező
években.

A körzetesítés
magániskolákat is elérő hulláma némileg új helyzetet teremt, de a
megszabott tandíjat a kötelezően felvett diákoknak is fizetniük kellene.
A magániskolák terjedésének legnagyobb akadálya így továbbra is
fennmarad.

Érdemi változáshoz előbb
az angolszász szemléletnek kellene meggyökereznie nálunk – mondja a
szakember –, miszerint az iskolai évekre a szülők már a gyerek
születésekor elkezdik gyűjteni a pénzt.