Egy a
kanadai kormány megbízásából készített tanulmány szerint a
P2P-rendszerek jelentős mértékben elősegítik a zeneszámok és a zenei
albumok értékesítését.
(Forrás: SG)

A fájlcserélő hálózatok szerepéről, hasznosságáról vagy
éppen kártékonyságáról világszerte megoszlanak a vélemények a
szakemberek között. Tény azonban, hogy eddig csupán nagyon kevés olyan
anyag született, amely nem ítélte károsnak a fájlcserélő hálózatokat és
azok működését. A legszámosabbak természetesen a zeneipari szervezetek
megbízásából készített tanulmányok, és ezek szinte mind kihangsúlyozzák,
hogy a P2P-tevékenység mekkora károkat okoz a kiadóknak, ezáltal
veszélyeztetik a munkahelyeket és csökkentik az adóbevételeket is, a
kiváltó okokról (magas CD-árak, magas jogdíjak) és hatásokról
(üzemszerűen működő kalózüzemek) azonban általában
hallgatnak.

A kanadai kormány
megbízásából elkészített, „The Impact of Music Downloads and
P2P-File-Sharing on the Purchase of Music: A Study for Industry Canada”,
azaz „A zeneletöltés és a P2P fájlcsere hatása a zenei eladásokra” című
dokumentum jelentősen rombolja a zeneipar fájlcserélő rendszerek elleni
harcának sebezhetetlennek hitt létjogosultságát. Az anyag fő
megállapítása, hogy a fájlcserélők több zenei CD-t vesznek, mint a
P2P-rendszereket nem, vagy csak ritkán használó emberek. A felmérés
összesen több mint 2000 helyi fájlcserélő válaszain alapul és az
elkészítésében egyaránt részt vettek a Londoni Egyetem, valamint a
Decima Research piackutató cég és az Industry Canada
munkatársai.

A kutatók
megállapították, hogy 12 fájlcserélő hálózatból letöltött zeneszámra
átlagosan 0,44 eladott album jut. A P2P-rendszerekből megszerzett dalok
felébe kizárólag csak belehallgatnak a felhasználók, hogy így döntsék
el, megvásárolják-e az adott albumot vagy sem. Egy másik érdekesség,
hogy sokan annak ellenére töltenek le teljes albumokat, hogy csak
egyetlen dal érdekli őket, de ahhoz más módon nem juthatnak hozzá. Ezt
megerősíti az a tény is, hogy a fájlcserélő hálózatokból letöltött
zeneszámok több, mint negyede nem kapható kereskedelmi
forgalomban.

Az összegzés szerint
Kanadában a fájlcserélők az átlagemberekhez képest szívesebben
vásárolnak zenei albumokat, azaz a fájlcsere lényege számukra nem az
ingyen tartalom. Ebből következően persze a kutatást nem lehet
egyszerűen vonatkoztatni más, például a hazaihoz hasonló szerényebb
jövedelmi viszonyok között élő emberekre.