Az
egyetem rektorának kérésére gumibotokkal kergettek szét a rendőrök
kedden 150 diákot a Párizshoz közeli Nanterre-ben.
(Forrás:
MTI)

A jelenetet ötszáz, a
sztrájkkal egyet nem értő diák nézte végig, akik a tanítás folytatását
követelték, de a rendőrség beavatkozása ellen ők is hangosan
tiltakoztak. A körülbelül két héttel ezelőtt szélsőbaloldali
diákszervezetek által elindított tiltakozási hullám, a hamarosan kezdődő
országos sztrájk körüli hangulatból is erőt merítve, egyre nagyobb
méreteket ölt: 85 egyetemből már 57-ben folynak tiltakozó megmozdulások,
s eddig 21-et foglaltak el a diákok.

A nanterre-i egyetem rektora szerint a blokád –
amelyről 1500 diák előző nap közgyűlésen szavazott – illegális és
antidemokratikus, s mivel a vezetőségnek nem sikerült csillapítani a
sztrájkoló és a sztrájkellenes diákok között zajló vitát, a rendőrség
beavatkozását kérte, amely kordonnal választotta szét a két
tábort.

A rendőröket ökölcsapásokkal
és köpködéssel fogadták a diákok, miközben egy részük „egyetemfoglalók,
kifele”, „oktatási szabadságot” felkiáltásoktól, míg másik fele
„rendőrség mindenhol, igazság sehol”, „ki a rendőrökkel az egyetemről”
bekiabálásoktól volt hangos. A gumibotot és időnként könnygázt használó
rendőrök beavatkozása nyomán délben megindulhatott a tanítás, de az
egyetem épületén kívül folytatódtak a kisebb összecsapások a rendőrök és
a diákok között.

A rennes-i
egyetemen ezzel szemben – itt, miután a diákközgyűlés az egyetem
elfoglalása ellen foglalt állást, néhány száz diák lakatokkal és
vasrudakkal zárta le a tantermeket – a rektor az összecsapások
elkerülésére inkább tanítási szünetet rendelt el.

Az augusztusban megszavazott törvény értelmében a
kormány öt év alatt kívánja létrehozni az egyetemek személyi
állományának kiválasztásában és költségvetésében az egyetemek vezetőinek
teljes autonómiáját, valamint vállalkozások által támogatott egyetemi
alapítványok létrehozásával – mecenatúraszerűen – szeretné a vállalkozók
és az egyetemek közti viszonyt szorosabbá fűzni.

A tiltakozók szerint az állam az új törvénnyel
„kényszeríti” az egyetemeket a francia felsőfokú oktatás működtetésében
eddig elenyésző hányadot kitevő magántőke bevonására. Franciaországban
ugyanis az elmúlt 25 év alatt az állam a felsőoktatásból elvont
pénzeket, s azokat a középfokú oktatás javítására fordította. Míg évente
10 ezer eurót költ egy gimnazistára, egy egyetemi hallgatóra csak 7
ezer euró jut. Annak ellenére, hogy jövőre a kormány 8 százalékkal
növeli a felsőoktatásra szánt büdzsét, a tiltakozók szerint nem
elégséges a diákok szociális körülményeinek javítására szánt összeg.