Tévedésből
egyesre értékelt, valójában jeles vizsgadolgozat, egy komplett évfolyam
megbuktatása – életképek a nemrég befejeződött vizsgaidőszakból. Vannak
oktatók, akik azonban a hallgatói jogok félreértelmezéséről beszélnek.
(Forrás: Népszabadság)

– Tömeg van
és káosz, amióta egyesítettek hat szakot a bolognai rendszer miatt a
szabadbölcsészeten – panaszkodik az ELTE egy neve elhallgatását kérő
hallgatója. – Minden az utolsó pillanatban derül ki, a legtöbbször az a
válasz a kérdéseinkre, ne aggódjunk, még van idő. Volt egy tanár az idei
vizsgán, aki azt hitte, egy zárthelyivel letudja az egészet. Aztán
felvilágosítottuk, hogy kötelező legalább két lehetőséget megadni. Én
csak a második időpontra tudtam menni. Háromnegyed órája ültünk benn,
amikor kiderült, elfelejtette az egészet – mondja és hozzáteszi: egy
lehetőség van, arra, hogy kiderüljön, ha egy tanár „kegyetlen” a
vizsgán, vagy nem törődik a vizsgaszabályzatban leírtakkal. A félév
végén a hallgatóknak ki kell tölteniük a kurzust záró értékelő
íveket.

Internetes fórumokból,
folyosói beszélgetésekből kiderül, a hallgatók nemcsak a tanároknak,
hanem a számítógépes rendszereknek is kiszolgáltatottjai. Bár fel lehet
iratkozni a vizsgákra a neten, de informálódni már kevéssé tudnak onnan a
hallgatók. Egy történelem szakos lánynak a karácsonyi szünetét tette
tönkre a „trehány” tanár, aki az amúgy ötös dolgozatát egyesre
értékelte. Összekeveredtek az oktató fejében a nevek. Csak az utóvizsgán
derült ki, hogy a lánynak jeles volt a dolgozata.

A diákok jobbára csak névtelenül mernek panaszkodni,
hivatalos fórumokon tehát nem.

– A
vizsgarendszer valóban bizarr állapotban van, sommázza tapasztalatait
Domokos Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
tanszékvezetője. Szerinte túl sok lehetőségük van a diákoknak vizsgázni,
ezért nem is veszik komolyan a készülést. Úgy tudja, egyes hallgatók
több helyre is felírják magukat, majd az időpontot a lemaradó
diáktársaiknak árulják. Szerinte nem tartható a helyzet, amit a hök
kiharcolt: gyakorlatilag ellenállás nélkül duzzasztják fel a
vizsgaidőszakot vizsgaidőpontokkal, miközben a tanár gyakran 30 felírt
hallgató helyett csak eggyel találkozik. A hallgatóknak arra is joguk
van, hogy a vizsga napjának reggelén leiratkozzanak.

– Én elkészítem 30 példányban a dolgozatot, ők nem
jelennek meg. Ez a rendszer külföldi viszonylatban is példátlan – mondja
a tanszékvezető, aki az amerikai Cornell Universityn több évig volt
vendégelőadó.  Miért joga a diákoknak, hogy a hallgatói
önkormányzat nyomására az augusztust is pótvizsgaidőszaknak nyilvánítsa
az egyetem – kérdezi, utalva arra, hogy a Szegedi Tudományegyetemen
bevezették a héthetes vizsgaidőszakot. Domokos Gábor úgy véli, a hök
azért tud nyomást gyakorolni az oktatókra, mert megkerülhetetlen döntési
ereje van az egyetemet érintő fontos kérdésekben. De ez nem lehet ok
arra, hogy ennyire kiszélesítsék a jogokat a vizsgák és a szorgalmi
időszak alatt olyan diákokra is, akik félvállról veszik a tanulást. A
túl szigorú vizsgakövetelményekre, nagy bukási arányra azt mondja, ezek
sem lennének, ha nem lenne másfél hónapig nyújtva a vizsgaidőszak, a
nagyszámú ismétlési lehetőség miatt nehezebbek a feladatok.