Az
1956-os Intézet tisztelettel meghívja Önt
2008. február 26-án, kedden
16 órára Litván György: Maradjunk a tényeknél című posztumusz kötete
bemutatójára.
A könyvet méltatja: Komoróczy Géza
egyetemi tanár és Kende Péter, az 1956-os Intézet kuratóriumának elnöke,
a kötet társszerkesztője.
A bemutató helye: a
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fogadóterme (1088 Budapest, Szabó Ervin
tér 1.)
Részlet Kende Péter
előszavából:
A kötet, amelyet az olvasó a kezében tart,
posztumusz munka, de mégsem egészen az, hiszen Litván György itt közölt
írásainak legtöbbje valamikor már megjelent – többnyire
valamilyen időszaki sajtótermékben –, mostanra azonban már nehezen
hozzáférhető. Egybegyűjtésükkel ráadásul ezek a kis művek új
összefüggésbe, új megvilágításba kerülnek. Első látásra ezek az írások
tematikailag is és terjedelmileg is vegyesek: vannak közöttük egészen
rövidek és már-már szaktanulmánynak is beillő terjedelmesebbek, témájuk
szerint hol inkább politikaiak, hol jelenkor-történetiek, de elég egy
kicsit is közelebbről szemrevételezni őket, hogy a látszólagos vegyesség
mögül előtűnjön a könyv tematikai egysége.
A
2006-ban elhunyt Litván Györgyöt a szélesebb olvasóközönség elsősorban
mint tudományos szakírót ismeri, ezen belül is, mint a 20. század elején
szerepet játszó történelmi személyiségekről (Jászi Oszkárról, Károlyi
Mihályról, Szabó Ervinről) készült monográfiák szerzőjét. A közönség egy
része, hacsak nem egészen fiatal, azt is tudja, hogy történetírói
munkájával párhuzamosan Litván olykor közéleti szerepet is vállalt. De
még a közéleti Litván Györgynek is széles körben elismert szakírói
munkássága adott súlyt. A jelen kötet révén szerzőjének egy másik
arcával ismerkedhet az olvasó. E kötet írásaiban ugyanis – s
nyugodtan mondhatjuk, mindegyikben, noha nem egészen egyforma
módon – a szaktörténész bensejében munkálkodó politikus
honpolgár szólal meg. Az a világra tekintő és történeti dimenziókban
gondolkodó kortárs, aki ugyan soha nem tört politikai szerepre (a szó
szűkebb értelmében), de legfiatalabb éveitől kezdve halála napjáig „a
politikában” is élt. S mint ahogy az olvasó látni fogja, még a történész
Litván legtöbb témaválasztása is valamiképpen az „itt és most”
politikai létkérdéseivel áll kapcsolatban; így vagy úgy még a múlt
kérdéseire adott válaszaiban is tetten érhetők Litván Györgynek a jelen
dolgaira vonatkozó vélekedései és ajánlásai. Mint ahogy megfordítva, a
szorosabb értelemben vett politikai írások legtöbbje is valamilyen
jelenkortörténeti tanulsághoz
kapcsolódik…