Egyedülálló leletek kerültek elő Tolna megyében, az autópálya
építésekor. A 19 vaskohóból az is kikövetkeztethető, hogyan olvasztottak
vasat az avar korban. (Forrás: Múlt-kor)

A kohók a késő
avar korból a 700-as évek végéből, 800-as évek elejéből valók.
Eredetileg hordó alakúak és nagyságúak voltak. Ezeket faszénnel fűtötték
fel. Erre, egy felső nyíláson keresztül dobálták rá azt a vasércet,
amelyet a környéken találtak. Miután megolvadt, a vas a kohó aljában
összegyűlt. Csak akkor tudták kivenni, ha a vas kihűlt és a kohót
szétszedték.

Emiatt az égetők csak egyszer
használatosak voltak, minden olvasztáshoz újabb kohót kellett építeniük.
Egy-egy kohóban csaknem 15-20 kilogramm vasat tudtak előállítani. Ebből
aztán kapát, kardot, nyílhegyet, lószerszámokat készítettek. Némelyik
kohóban még most is lehet látni az akkor megolvadt
vasat.

A lelőhely Tolnában egyedülálló. Hasonló lelet
Kaposvár, Zamárdi mellett és Győr-Moson-Sopron megyében került elő. A
most feltárt kohók egy részét talajjal együtt kiveszik a régészek és a
szekszárdi Wosinszky Mór Múzeumba viszik, ahol később
kiállítják.