Angol, német, francia, spanyol és olasz szakon a
kétszintű érettségi bevezetése óta kötelező az emelt szintű vizsga, a
többi képzés esetében választható. Szakértők szerint az utóbbi időben
sokat romlott a felvételizők tudása, ezért elképzelhető, hogy később
orvosin és az állatorvosin kívül más szakokon, sőt, akár képzési
területenként legalább egy tantárgyból kötelező lesz az emelt szint.
Erről egyébként a Rektori Konferencia képzési szakbizottsága dönt
majd.

Manherz Károly a felsőoktatásról szóló
legfrissebb OECD-jelentés sajtótájékoztatóján beszélt az emeltszintű
érettségivel kapcsolatos tervekről. A Gazdasági Együttműködési és
Fejlesztési Szervezetnek (OECD) 30 tagállama van, Magyarország 1996-ban
csatlakozott. Oktatásügyben 10 évvel ezelőtt adták ki az első jelentést.
A mostani felmérést 22 tagország több mint félszáz szakértője végezte,
akik 140 intézménybe látogattak el, és csaknem 4 ezer oktatási
dolgozóval beszéltek az elmúlt három évben.

A
jelentés általánosságban foglalkozik a felsőoktatás kérdésével, a
Magyarországra jellemző sajátosságokat nem említi. Kiderül belőle
egyebek mellett az, hogy míg 1991-ben 68 millióan, 2004-ben már 132
millióan vettek részt a felsőoktatásban világszerte. Folyamatosan
emelkedik a női hallgatók és az idősebb diákok száma, illetve egyre
heterogénebb a társadalmi- és etnikai összetétel. Új intézménytípusok
jelennek meg, az állam pedig egyre inkább összekapcsolja a felsőoktatási
politikát a fejlesztéspolitikával.

A gazdasági
versenyképesség fokozása érdekében a legtöbb ország kiemelten kezeli a
felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatát – sőt, az oktatási
vezetőket, professzorokat egyre inkább menedzsernek vagy vállalkozónak
tekintik már – derül ki a
jelentésből.

Halász Gábor, az ELTE-PPK tanára, az
OECD-jelentés egyik elemzője szerint a jelentésből levonható egyik
legfontosabb tanulság, hogy az itthoni felsőoktatás – és általában a
volt szocialista országok képzési rendszere – igazságtalan. A
diákok egy része nagyon sokat fizet, míg a másik felük szinte semmit. A
családok anyagi hozzájárulásának nagy szerepe van a képzésben, enélkül
egyszerűen összeomlana a rendszer – mondta.

Halász
Gábor szerint az intézményi autonómia sem jellemző mindenhol,
Magyarországon például csak a kilencvenes években kezdődött meg az
önállósulási folyamat. Az utóbbi időben nőtt az állami aktivitás,
indirekt eszközökkel próbálják növelni a versenyképességet –
tette hozzá a szakember.

A 31 állami egyetem,
illetve főiskola önállóságát szerinte egyebek mellett azzal lehetne
növelni, hogy saját tulajdonba adják az intézményt, illetve több
mozgásteret adnak az úgynevezett intézményi irányító testületnek. EU-s
összehasonlításban továbbra is alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya
Magyarországon, ezen úgy lehetne segíteni, ha a felnőttképzést is
fejlesztenék – tette hozzá.

 

FH