Több
százezer évig élt egymás mellett a mai ember és a Neander-völgyi, amely
csupán harmincezer éve tűnt el a Föld színéről. Valószínűleg nem nagyon
tűrték el egymást, hiszen az erőteljes testalkatú Homo neanderthalensis
és a törékenyebb Homo sapiens táplálékkonkurensek voltak. (Forrás:
Múlt-kor)

Most megtudhatjuk, mi volt
közös bennük, és miben különböztek, ugyanis Svante Pääbo, a lipcsei Max
Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatója és csapata a
Neander-völgyi ember teljes genetikai állományát
megfejtette.

A Nature című brit szaklap szerint a
szekvenált DNS egy 38 ezer éves, Horvátországban előkerült
Neander-völgyi csontból származik. Megfejtése nehézkes volt, mivel az
általában hárommilliárd betűből – nukleotidból – álló DNS az évezredek
során apró, csupán mintegy 50 építőelemből álló darabkákra töredezett
szét.

A genetikai kód megfejtése számos kérdésre
választ adhat: Azért halt ki a Neander-völgyi, mert kevésbé volt
furfangos elődeinknél? Vagy, mert kevesebb utódot tudott csak nemzeni?
Vagy, mert méreténél fogva sokkal több kalóriára volt szüksége, így
többet kellett vadásznia és gyűjtögetnie?

Az ínséges
időkben valószínűleg ez volt mérvadó. Az antropológusok azonban egy
gyakori pikáns kérdésre is hamarosan képesek lesznek válaszolni – hogy a
két faj keveredett-e egymással? Néhány tudós úgy véli, hogy két keverék
egyedet már azonosított az anatómiai tulajdonságok alapján. A többség
azonban azt mondja, hogy nem volt szexuális intermezzo. Egyvalami
azonban bizonyos: a két faj génjei csupán 0,5 százalékban térnek el
egymástól.